Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Szabó András Péter: Beszterce város levéltárának történetéhez / 99–127. o.

Szabó András Péter: Beszterce város levéltárának történetéhez ténetének is elsőrangú forrása.

102 Az országos ügyek szinte mindegyike megjelenik a különböző uralkodói parancslevelekben, a peres ügyek révén pedig páratlanul részletes betekintést nyerünk a szomszédos megyék viszonyaiba,

103 különösen Máramaroséba, amellyel a város a radnai havasok hovatartozása kapcsán állandóan harcban állt. A szász városok közül Beszterce természetesen az Üniversitas fejével, Szebennel tartotta fenn a legszorosabb kapcsolatot, de a nagyobb szász városok mindegyikétől sok levél maradt fenn. A nem királyföldi városok közül Kolozsvár, Nagybánya, Felsőbánya és Dés képviselteti magát a legtöbb levéllel, illetve Szászrégen, amelynek sokáig a besztercei tanács volt a fellebbviteli bírósága. A fejedelmi kiadmányok többsége a városhoz intézett parancs, legtöbbször adózással, katonai ügyekkel, a fejedelmi udvar mozgásával, kincstári uradalmak gazdasági ügyeivel kapcsolatban. Az erdélyi bányászatra vonatkozóan különösen sok adat maradt fenn. Nem pusztán a városhoz tartozó Radna, de Kapnikbánya és számos erdélyi sóbánya is Besztercéről szerezte a köteleket, bányafákat. Az uralkodói és tisztségviselői parancsok egy igen jelentős csoportja kapcsolódik építkezésekhez. Ezekben nemcsak mesterembereket kérnek, hanem építőanyagot és annak szállítását is. A viszonylag közeli várakról (Görgény, Gyalu, Huszt, Kővár, Szamosújvár) és udvarházakról (Görgényszentimre, [Mező]örményes) maradt fenn a legtöbb adat, de bőven találunk leveleket Gyulafehérvár, sőt Várad és Székelyhíd építés történetéhez is.

104 A fejedelmi tisztviselők levelei azért is nagyon fontosak, mert segítségükkel összeállíthatjuk a közeli uradalmak provisorainak, a kincstári igazgatás más területi tisztjeinek szinte hiánytalan jegyzékét.

105 A besztercei első sorozat ezen túl a központi kormányzathoz kapcsolódó archontológiai kutatásoknak is kimeríthetetlen forrása. Ahogyan a fejedelem és a fejedelmi tisztek, úgy általában a főnemesség és a megyei nemesség tagjai is akkor fordultak a városhoz, amikor valamire szükségük volt. Ez lehetett valamilyen kézműipari termékre vonatkozó megrendelés, de sokszor folyamodtak pénz- vagy terménykölcsönért, építőanyagért, mesteremberekért, avagy kérték terményeik szállítását/tárolását. Az efféle kérések egy részénél nem is ígértek kézzelfogható, pénzben mérhető viszonzást, csak jövőbeni jószomszédi szolgálatukat ajánlották, amely pedig nem mindig bizonyult értékálló fizetőeszköznek. A nemesi levelek egy másik jelentős csoportja a besz102 A Moldvával fenntartott kapcsolat a legszorosabb Petru Rares vajda uralkodása alatt volt. Rares Szapolyai János adományozása nyomán 1530-1538 között, egészen portai kegyvesztéséig a város birtokosa volt, és a trónra való visszatérése után, 1542-ben is ezen a jogcímen vetett ki sarcot a városra. DAHINTEN, 1988. 74-81. Nicolae Iorga a moldvai-erdélyi kapcsolatok tárgyalásánál különösen erősen támaszkodott a besztercei misszilisekre, 1. különösen könyvét: IORGA, 1902. 103 Máramaros, Belső-Szolnok, Doboka. A közeli Kolozs megyéhez, valamint Kővár vidékéhez is sok forrás van. 104 Utóbbi két esetben főként a híres besztercei téglavetők munkájára tartottak igényt. A várostól nagy távolságra zajló építkezéseknél is a beszterceiek segítségével élt a fejedelem. 105 A közeli várak kapitányaitól is számos levél maradt fent, ám ha volt külön provisor, akkor általában az bonyolította a várossal való levelezés nagy részét. 119