Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Szabó András Péter: Beszterce város levéltárának történetéhez / 99–127. o.

Közlemények erőteljesen korlátozta a közlési lehetőségek szűkös volta. Mégis, minden nehézség ellenére számos feldolgozás született különböző besztercei anyagok (főleg az első sorozat) felhasználásával. Meg kell itt említenünk Szabó T. Attila Erdélyi Szótörténeti Tárát, Jakó Zsigmondnak az erdélyi papírmalmokkal foglalkozó fontos publikációját,

60 Benkő Attila zenetörténeti tanulmányait,

61 illetve a levéltár kiváló ismerőjének, Kiss Andrásnak közléseit.

62 A '70-es évek végétől Kovács András révén a művészettörténet is felfedezte magának a besztercei levéltárat, amely minden addiginál gazdagabb anyagot szolgáltatott a fejedelmi építkezések történetéhez.

63 Magyarországon azonban a kutatás szempontjából egészen máshogy alakult a helyzet.

64 Az 1950-ben, illetve 1953-ban roppant erőfeszítések árán elkészített besztercei filmeket kevéssé használták, és ezen az sem változtatott, hogy 1964ben megjelent a Filmtár romániai anyagokról készített mikrofilmjeinek jegyzéke.

65 Trócsányi Zsolt, az erdélyi történelem kiváló szakértője sem használta a fejedelemség koráról írott nagy összefoglalásaiban a besztercei levéltárat.

66 Ő, aki nem csupán a hazai gyűjteményekben végzett széles körű forrásgyűjtést, hanem munkáihoz számos romániai levéltár iratairól készíttetett mikrofilmet, a könnyen elérhető és archontológiai adatokban különösen gazdag besztercei filmanyag feldolgozásától eltekintett. A hazai művészettörténeti kutatás esetében ugyanezt a problémát leginkább Balogh Jolán példájával érzékeltethetjük, aki a váradi várról írott egészen monumentális, kiterjedt forrásgyűjtésre alapo(1971-1989), és utódja, a Revista Bistritei (1993-) foglalkozik kiemelten Beszterce és környéke történetével. Az Arhiva és a Revista a nagyobb hazai könyvtárakban sajnos nem vagy csak igen hiányosan találhatóak meg. Az újabb besztercei kiadványok tapasztalataim szerint leginkább a KÖH könyvtárába jutnak el. 60 JAKÓ, 1962. 59-81.; JAKÓ, 1964. 55-92. 61 BENKŐ A., 1977. 202-205.; BENKÖ A., 1966. 233-243. 62 KiSS, 1959. 117-121. A szerző más vonatkozó közlései megtalálhatóak két, újabban megjelent gyűjteményes tanulmánykötetében: KiSS, 1994 (különösen a Mihai Vüeazul Erdélyben című tanulmány és forrásközlés); KiSS, 2003. Kiss András kolozsvári levéltárosként az índrumator megírásában is jelentős szerepet vállalt. 63 Kovács András fontosabb publikációit megtaláljuk új összefoglalásának irodalomjegyzékében: KOVÁCS A., 2003. 177-178. Kovács András nyomdokán újabban Kovács Zsoltnak is számos tanulmánya jelent meg a besztercei anyag felhasználásával. A teljesség igénye nélkül: KOVÁCS Zs., 2000. 97-122.; KOVÁCS Zs., 2003. 285-294. (A tanulmány függelékében 14 levél kivonatos közlése); KOVÁCS ZS., 2004, 115-168. (A függelékben 90 levél részben kivonatos, részben teljes szövegű közlésével.); KOVÁCS KiSS, 2006. 86-91. 64 A kivándorolt északi erdélyi szászság hely történetírásáról sem szabad elfelejtkeznünk, amely azonban a besztercei levéltárra nem építhetett, és így döntően a 19-20. századra korlátozódik. A vonatkozó helytörténeti munkákról (Heimatbücher) Ernst Wagner nyújt listát. WAGNER, 1993. 281. (A kötet megtalálható az Erdélyi Múzeum Egyesület kolozsvári Lakatos utcai könyvtárában, Binder Pál hagyatékában.} 65 BORSA, kézirat. 66 TRÓCSÁNYI, 1980; TRÓCSÁNYI, 1976. Szeretnénk megjegyezni, hogy a Trócsányi által jelentős kolozsvári fondokról (főleg misszilis iratanyagokról) készíttetett mikrofilmeket szintén nem nagyon használja a magyarországi kutatás. 112