Levéltári Közlemények, 78. (2007)
Levéltári Közlemények, 78. (2007) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Szabó András Péter: Beszterce város levéltárának történetéhez / 99–127. o.
Szabó András Péter: Beszterce város levéltárának történetéhez A román történettudomány élénk érdeklődése ellenére az impériumváltozás kedvezőtlen fejleményeket hozott a besztercei levéltár számára. Albert Berger a román hatóságokkal való összeütközése miatt 1918-ban letette levéltárosi hivatalát, a páratlan értékű gyűjtemény pedig kezelő nélkül maradt. A levéltári kutatás ellehetetlenülése, az intézmény gyakorlatilag teljes bezárása, majd elszállítása magyarázza meg azt a színvonalbeli zuhanást, amely a helyi szász és a román történetírásban 1918 után bekövetkezett. 27 Az 1920-as években egy komoly — a levéltár elhagyatottsága miatt sokáig fel nem fedezett — beázás okozott komoly károkat az iratokban. 28 Tovább rontotta a helyzetet, hogy a megye prefektusa, Dumitru Nacu félig-meddig központi utasításra 1934 végén Naszódra, az ottani Határőr Múzeumba (Muzeul Grániceresc Násáud) szállíttatta a teljes levéltárat. 29 A levéltárból, amelyben oroszlánrésze volt Albert Bergernek. A sorozat XI. és Mihai Viteazult bemutató XII. kötete szintén sok besztercei iratot tartalmaz.); A vonatkozó 1918 előtti és utáni román forrásközlések/tanulmányok listája: DORDEA, 1985. 279-281. 27 Ernst Wagner szerint Berger azért mondott le posztjáról, mert 1918-ban elvették tőle a levéltár kulcsait. UR I. köt. VIII. Szász szerzők tollából két kisebb kötet is megjelent a város történetéről, de ezek nem tesznek maradéktalanul eleget a szaktudományos munkákkal szemben támasztott követelményeknek. KlRSCH, 1926. (második kötete nem jelent meg), illetve CSALLNER, 1941. Kirsch rosszul szerkesztett könyvéből teljesen hiányoznak a szakirodalmi és forráshivatkozások. Valószínűleg nem használt levéltári anyagot. Csallner munkája, amely Emil Sigerus Szeben történetéről írott kronológiájának mása, lényegesen megbízhatóbb az iménti kötetnél, és bár a szerző a városi levéltárban nem kutatott (mert nem kutathatott), de támaszkodott a besztercei káptalan szintén jelentős anyagára. A korszak legnagyobb helytörténészi teljesítménye Ottó Dahinten városi főépítész nevéhez fűződik, aki Albert Berger regesztáinak, egyéb feljegyzéseinek és egyes káptalani iratoknak felhasználásával több értékes tanulmányt is írt. Ezek legtöbbje csak az 1988ban hagyatékából kiadott várostörténet részeként látott napvilágot: DAHINTEN, 1988. Dahinten tudományos hagyatékáról és annak sorsáról uo. VIII-X. A román kutatók működése tulajdonképpen két forráskiadványra korlátozódott. Veress Endre nagy okmánytárában 44 besztercei iratot közölt (főleg román fejedelmek, moldvai, havasalföldi román közösségek és magánszemélyek leveleit), ezeket azonban talán 1918 előtt gyűjtötte össze: VERESS, 1929-1939. A másik forráskiadvány: ROSETTI, 1944. A román nyelvtörténet neves szakértője 1921-1923-ban kutatott egy-egy hónapot Besztercén. Ötven román nyelvű levelet írt át és dolgozott fel, amelyeket először a szűkebb nyelvész közönséggel ismertetett meg egy 1926-ban megjelent, francia bevezetőkkel és jegyzetekkel ellátott forráskiadványban. Az 1944. évi, kisebb apparátussal ellátott kiadás ennek alapján született. Az ötven közölt levélből 19-et Rosetti adott ki először, a többi már Iorgánál is megjelent, ám a nyelvész ezek átírási hibáit és keltezését számos esetben módosította. A latin átírás mellett az iratok mintegy feléhez fényképet is mellékelt. A mintaszerű forráskiadvány a nagy magyarországi könyvtárak állományában nem található meg. 28 A beázást Johann Bredt evangélikus lelkész és helytörténész (1873-1936) fedezte fel, aki hosszú idő után elsőként kapott engedélyt a levéltárban való kutatásra. UR I. köt. XII. 29 A prefektus átszállításról szóló véghatározata 1934. december 18-án kelt, de az átvételi leltárból kiderült, hogy már 1934. november 27-30. között átvették Naszódon a levéltárat. Kopasz Gábor szerint a prefektusnak két célja volt az akcióval, az egyik, hogy tovább növelje a megye új székhelyéül szánt Naszód fontosságát, a másik, hogy elősegítse luliu Moisilnak, az átvevő intézmény igazgatójának és munkatársainak a naszódi román határőrvidékre vonatkozó kutatásait. Kopasz beszámolójában az is szerepel, hogy Dumitru Nacu a költöztetés előtt selejtezés címén megsemmisítette Beszterce-Naszód megye (1876-1918) iratanyagának javát. KOPASZ-ENTZ, 1943. 154. Kopasz Gábor végig a levéltár irattárára hivatkozik, a legmegbízhatóbb adatokkal ő szolgál. Wagner is úgy tudja, hogy a központi utasítás szerint csak a Radna-völgy községeire vonatkozó anyagot 105
