Levéltári Közlemények, 77. (2006)
Levéltári Közlemények, 77. (2006) 2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Mikó Zsuzsanna: A Legfőbb Ügyészség az 1956. évi forradalomban / 189–222. o.
Források vá választotta. Az ideiglenes forradalmi bizottmány tagjai a következők lettek: Kovács István, Gyarmati István, Létai (Leca) János, Csillag Istvánné, Borsai Tibor, Matus János, Gödöny József, Perényi László, Jeledi Tibor, Kapfinger Tibor, Vas Ádám, Szakái Béla. A választást követően a forradalmi bizottmány a kollégiumi terembe[n] ült össze. Az ülésen egyesek Jeledi Tibort javasolták elnöknek, mások abból kiindulva, hogy a jelenlévők közül legmagasabb beosztása Kovács István alezredesnek van, őt javasolták. Kovács István ezt elvállalni nem akarta arra hivatkozással, hogy furcsa lenne az, ha a Legfőbb Ügyészség forradalmi bizottmányának katona lenne az elnöke. Végül azonban, mivel mások sem akarták elvállalni az elnöki funkciót, a többség kívánságára Kovács István alezredes lett a forradalmi bizottmány elnöke. Ezen az ülésen a forradalmi bizottmány úgy foglalt állást, hogy a sajtóban és a rádióban közleményt kell közzétenni, hogy a Legfőbb Ügyészség folytatni kívánja eddigi tevékenységét és fokozottan fellép a törvénysértések ellen. A közlemény megfogalmazására egy szűkebb bizottságot küldött ki, majd pedig egy " óra múlva a dolgozókat újra összehívta a felhívás szövegének ismertetése és jóváhagyása céljából. A felhívás szövege újból nem került a forradalmi bizottmány plénuma elé, hanem azt a szűkebb bizottság által elkészített formájában Kovács István elnök a dolgozók előtt felolvasta. Ezt a felhívást a dolgozók egyhangúan elfogadták. 30 Ezt követően az elnök beolvasott egy névsort, amelyen Non György, Szálai József, Bakos Pál, Béres Miklós, Mátai Pál és Rónai Róbert neve szerepelt, és közölte, hogy ezek a személyek további intézkedésig a Legfőbb Ügyészség épületébe ne járjanak be. A dolgozóknak az épületből való eltávolításával többen nem értettek egyet és erről kisebb-nagyobb csoportokban beszélgettek is. Az egyik ilyen csoportban, ahol Cséka Ervin ügyész és még mások vitatták az eseményeket, Gödöny József kijelentette, hogy le fog mondani a forradalmi bizottmányi tagságáról, ha így mennek a dolgok, mert a személyek eltávolításáról a forradalmi bizottmány nem döntött, és úgy látszik, ezt valamilyen szűkebb kör határozta el. Ugyanilyen értelemben folyt beszélgetés Varga Sándor főosztályvezetőnél is. Ezt követően Gödöny felvette a kapcsolatot a forradalmi bizottmány több tagjával, így Borsai Tibor, Perényi László, Matus János ügyészekkel, akik hasonlóan nem tudtak arról, miként került sor a nevek beolvasására. Kovács István elnök az említett személyek kérésére azt a felvilágosítást adta, hogy a forradalmi bizottmány egyik tagja, Vas Ádám nyomta a kezébe a névsort felolvasás végett akkor, amikor már a gyűlés megkezdődött, azzal az indokolással, hogy ezeknek a személyeknek az eltávolítását korábbi gyűlés követelte. Vas Ádám a névsort egy papírlapra a gyűlés színhelye előtti szoba falán írta fel Létai és ma már meg nem állapítható néhány személy diktálása alapján. Ezen az első forradalmi bizottmányi ülésen merült fel Gyarmati István részéről az a javaslat, hogy Mohácsi László pártfőiskolást be kell hívni a forradalmi bizottmány mellé, mert neki a pártközpont felé olyan kapcsolatai vannak, amelynél fogva segítheti a forradalmi bizottmány munkáját. 30 A jelentéshez mellékelték a Legfőbb Ügyészség forradalmi bizottsága megalakulásának bejelentését. Közli: KENEDi, 1989. 231-232. 202
