Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Pajkossy Gábor: A Polizeihofstelle magyar vonatkozású iratai, a Takáts Sándor gyűjtemény és a történeti kutatás / 49–72. o.

Közlemények munkával lehetséges.

43 Miközben megállapíthatjuk, hogy a nem egészen sikeres rendezés (a hibás besorolásokból származó zavarokról most nem is szólva) sokszor nehézkessé teszi a kutatást, hozzá kell tennünk: a munka során semmiképpen sem jöhetett szóba az eredeti irattári rend megőrzése, illetve helyreállítása, és valamilyen másodlagos rend kialakítása elkerülhetetlen volt, mivel annak idején, a másolás során általában nem vezették rá a másolatokra az eredeti iktató- és alapszámot. A Takáts által kezelt Országgyűlési Levéltár a legszorosabban kötődött létrehozója személyéhez — Takáts azt egy az Országgyűlési Múzeum megszervezésével kapcsolatban keletkezett feljegyzésében „gyűjteményének" nevezte

44 —, és semmilyen formában nem kapcsolódott az országgyűlési irattárhoz. Ez utóbbit a képviselőházi irodaigazgatónak alárendelt irattárnok és irodatiszt kezelte: a hivatalos nyomtatványokat, az országgyűlés által tárgyalt ügyekre vonatkozó iratokat egy-egy országgyűlési ciklust követően átadták az Országos Levéltárnak, minden egyéb iratot pedig az országgyűlés irattárában helyeztek el.

45 Takáts halála után nem neveztek ki levéltárnokot. Az Országgyűlési Levéltár anyaga a Könyvtár közvetlen kezelésébe került, valamikor az 1940-es években Révész László vette át kezelését, aki 1941-től gyakornokként, 1942-től segédkönyvtárosként állt a könyvtár szolgálatában.

46 A könyvtár őrizetében további kéziratos, sőt levéltári jellegű iratanyagok is voltak.

47 1950 márciusában, a közgyűjteményi rendszer átszervezése kezdeti időszakában a Takáts-gyűjtemény mellett két további irategyüttest őriztek a könyvtárban, a híres reformkori ügyvéd, Benyovszky Péter 14-15 csomónyi (vagy 22 kötegnyi) iratanyagát, továbbá az 1847-1848. évi országgyűlési iratok gyűjteményét, amely az országgyűlés és az országgyűlési könyvtár 1906. évi felhívására eredetiben vagy másolatban beküldött iratokból állt. A Magyar Országos Levéltár kérésére a Könyvtár 1950 tavaszán a Benyovszky-iratokat átengedte ugyan, kijelentette azonban, hogy a másik két gyűjteményt megtartani kívánja.

48 A levéltár tizennégy hónap múlva ismét kezdeményezte az iratanyag átadását. Az anyagot a könyvtárban felmérő fiatal levéltáros 1951. május közepi feljegyzése szerint „ez a levéltári anyag a könyvtár szorosan vett anyagához semmiképpen sem számítható, az Országos Levéltárban levő egyéb anyagokhoz viszont szorosan kapcsolódik", ezért javasolta, hogy a Levéltárak Országos Központja érje el az anyag 43 A Heves megyei adminisztrátori állás betöltése tárgyában 1825 folyamán keletkezett iratok pl. a következő számok alatt találhatók: MOL N 119. 3731, 3747, 4206, 4207, 4212^216, 4233. (32-34. köteg), az összetartozást csak az egyes iratok elemzésével lehet megállapítani. 44 „E titkos rendőri jelentések legnagyobb része sok-sok ezer ívben másolatban megvan a gyűjteményemben, s rendelkezésre áll. Az eredetiek Bécsben lévén, azok meg nem szerezhetők." — írja Takáts a fentebb (1. a 22. jegyz.) már idézett „rövid vázlatban". 45 PÁLMÁNY, 1997. 223-244., különösen 231. 46 L.: RÉVÉSZ, 1968. 2.; Tiszti cím- és névtár, 1941. 23.; Tiszti cím- és névtár, 1942. 24. 47 Az említett irategyütteseken kívül a Gyurikovits-gyűjtemény anyaga és az 1848 előtti országgyűlések mindmáig a könyvtárban (az Országgyűlési különgyűjreményben) őrzött kéziratos anyaga. 48 MOL Y 7. 1950:237. Az ekkor átvett Benyovszky-anyag a P 47 alatt található. — A MOL levéltárában való kutatást Bertók Lajos kollegiális segítsége tette lehetővé. 62