Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 3. - Varga János: A királyi serviens / 1–103. o.

Varga János: A királyi serviens igazolni tudták, hogy ők a lovasok rendjéből, vagyis a király katonái közül valók (se esse degenere equestri, scilicet militum regis).

80 Noha az uralkodó seregében töltendő személyes hadszolgálat a király udvarához tartozásnak elengedhetetlen ismérve volt, a személyes katonáskodás önmagában senkinek se adott rá jogot, hogy az uralkodó família-tagjának tekintse vagy tekintesse magát, és hogy ezen az alapon tartson igényt arra, hogy nobilis vagy serviens jogállásúnak fogadja el őt a társadalom. Azoknak a cseheknek, akik III. István idején vándoroltak be Magyarországra és akiknek a király letelepedés céljából az Oboni (Abony, Pozsony m.) nevű birtokot jelölte ki, István választást engedett, hogy a nevezett földön milyen szabadsággal kívánnak megmaradni. A jövevények az udvarnokok szabadságát igényelték maguknak. Lehet, hogy nem kellően ismerték a magyarországi viszonyokat, és udvarnok-szabadságon a király udvarához tartozók szabadságát értették. Az aulának és a király-királynéi lakoknak ellátásáról gondoskodó udvarnok-népek tisztségviselői, elsősorban ispánjai, valamint ezen utóbbiak utódai, akiket udvarnokispánok fiainak neveztek, ugyancsak élveztek bizonyos szabadságokat. Ámde e szabad udvarnokok libertása szűkebb körre terjedt, mint azoké, akiket saját famíliája tagjainak tekintett az uralkodó. István helyt adott a betelepülő csehek kérésének és elrendelte, hogy minden udvarnok legfőbb bírája, a nádor elé annak poroszlójával nem, hanem csupán valamely hiteleshely útján idézhetőek meg, hadakozni pedig csak királyi zászló alatt (sub vexillo regio) kötelesek. IV. Béla 1236-ban, amikor e privilégiumot a kiváltságszerzők tizennégy leszármazottjának kérésére, akiket filii Comitum Udvarnicorumnak nevezett, megerősítette, Istvánnak a hadakozás módjára vonatkozó rendelkezését szó szerint ismételte meg, a bíráskodással kapcsolatos előjogot pedig annak előírásával tette hangsúlyosabbá, hogy a nádor kizárólag szabadságukkal egyezően idéztetheti meg őket és ítélkezhet felettük. Egyszersmind megtiltotta, hogy bármikor beszállásoljon hozzájuk.

81 E szabad udvarnokok libertásához minden bizonnyal az is hozzátartozott, hogy annak a collecta címén kivetett adónak, amelyet az uralkodó időnként szedetett, legfeljebb a felét tartoztak fizetni. A közudvarnokokat ugyanis megillette ez a kedvezmény, ezért elképzelhetetlen, hogy az ő potenciális és tényleges elöljáróikat viszont terhelte volna. Nem járt viszont együtt privilégiumukkal az udvar szabad látogatásának, az ottani tanácskozásokban és bírósági üléseken való részvételnek a joga. A királyi zászló alatt történő, egyben személyesen teljesítenBOROVSZKY-KARÁCSONYI, 1903. 318. (189. sz.) FEJÉR, CD. IV/1. köt. 58-59. 31