Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 3. - Varga János: A királyi serviens / 1–103. o.

Varga János: A királyi serviens berek, mégis kívül állanak a nemesek körén. Az ignobilis gyűjtőnév tehát a liberek egy részére (hospes, miles) éppúgy vonatkozik, mint a servusokra. Azt, hogy korántsem minden szabad ember tekinthető vagy tekintendő nobilisnek, már Bél Mátyás hangsúlyozta. Szerinte liber az, aki semmiféle szolgálatra sincs kötelezve. Majd azt a megállapítást teszi, hogy a szabadok rendje két részre tagolódott. Azok, akiknek Szent István adta a szabadságukat, egyidejűleg liberi és nobiles; az ő megjelölésük a nobiles regni, illetőleg mivel háború idején a királyt és az országot fegyverrel szolgálták: servientes. A másik csoport tagjai liberi ugyan, de nem nobiles; ezek valaki másnak atyai védelme alatt állnak és élnek, de korántsem részesednek protektoruk jogaiban. Minden esetre figyelemre méltó, hogy Bél azokat a libereket, akik hadszolgálatot teljesítenek, egyidejűleg tekinti nobiliseknek és servienseknek, valójában tehát kettejük azonosságát állapítja meg.

28 A nobilitás mint jogállás tartalmára egyébként se László, se Kálmán dekrétumai nem vetnek világot. Homályban hagyják azt is, hogy a liberek milyen eredetű, mekkora csoportja tekinthető nemesnek, hogy a nobilitás társadalmi származás függvénye-e, vagyis hogy csak azonos gyökerű famíliák számítanake nemeseknek, és hogy az ilyenek minden tagját nobilisnek lehet-e tekinteni. Nem tájékoztatnak a liber jogállásának és annak a szabadságnak a tartalmáról sem, amelyet a nobilis, ellentétben a vele esetleg azonos társadalmú gyökerű liberxeX, állítólag többletként élvez. A tihanyi és zalai konventek, amelyek egymástól függetlenül vizsgálták meg 1332-ben Károly Róbert parancsára huszonhárom köveskáli (Zala m.) személy valódi státusát, egybehangzóan azt jelentették a királynak, hogy nevezettek elődei Szent István óta valódi nemesek és ugyanígy azon idő óta más királyi serviensek közt élők voltak (sint etfuissent veri nobiles et pariter inter alios regalium servientum [...] a predicto tempore [...] existentes).

29 Mivel a fenti hiteleshelyek saját koruk terminológiáját használták, szövegezésüket a nobilis és a serviens regis kifejezések tartalmi azonosságának, de különbözőségének bizonyításakor se lehet felhasználni. Ugyanaz mondható el arról az oklevélről, amely szerint II. András egy bizonyos Györgyöt és négy fiát ismeretlen időben felmentette minden olyan adótól és szolgálattól, amellyel azok a soproni várhoz voltak kötve, és — a Keer (Sopron m.) faluban Szent István kora óta örökjogon vagy vétel címen bírt ötekényi földjükkel együtt — az ő nemes serviensemek sorába (in cetum [...] suorum nobilium servincium) helyezte át; a cselekményről ugyanis csak egy később keletkezett irat tudósít, mégpedig nem szöveghű, hanem csupán tartalmi, egyszersmind saját korának terminológiáját alkalmazó átírásban.

30 A szóban forgó vonatkozású nobilis jelző továbbélésének igazolására a magát non ignobilisként meghatározó Acha veszprémi „jobbágy" 1114 és 131 közt keletkezett adománylevele sem alkalmas, mert nem dönthető el, hogy ebben az esetben valamilyen tisztség tényleges betöltője, vagy pedig az egyházi népek BEL, 1735/a. 193-194. VII. sz. A dokumentumokat közli BORSOS, 1904.44^6. FEJÉR, CD. VII/2. köt. 70-72. 20