Levéltári Közlemények, 77. (2006)
Levéltári Közlemények, 77. (2006) 3. - Varga János: A királyi serviens / 1–103. o.
Varga János: A királyi serviens Az a tény, hogy egyetlen olyan további adat sincs, amely megengedné a két kifejezés eltérő tartalmú megkülönböztetését, indítja — érthetetlen módon — Váczyt arra a következtetésre, miszerint forrásaink éppen azzal „táplálják egy különálló királyi serviens osztály létezésének a valószínűségét", hogy eltekintenek a nobilis és a királyi serviens különbségének hangsúlyozásától! Vélekedését két olyan esettel igyekszik hihetővé tenni, amelyek földbirtokossággal kapcsolatosak. Ezek egyikében egy bizonyos Rubin egy Baran nevű falu (Sopron m.) egyik birtokosaként 1245-ben mint serviens regalis/ 1265-ben viszont mint nobilis de Báron tűnik fel 8 . Az általa felhozott másik példa IV. Bélának egy birtokadományával kapcsolatos: az eladományozott vajkai föld nyugaton Szőlős faluig terjed, amely ugyanazon érsekhez tartozó nemeseké és népeké (que est nobilium et populorum ad eundem archiepiscopum pertinentium), északon viszont „az én servienseim" (servientes nostri) — azaz Béláé — a határosai 9 . Váczy úgy ítéli meg, hogy a „hasonló" adatok — ezek bemutatásától azonban eltekint — a királyi servienseket az uralkodó bizonyos — a nemesektől eltérő — jogállású népeinek tüntetik fel. Már most megjegyzendő, hogy Váczy kivétel nélkül félreértelmezi azon források szövegét, amelyeket álláspontja bizonyítására felhasznál. A szlavón bán oklevelében olvasható nobiles ugyanis magukra Joánékra vonatkozik, és nem más nemeseket jelöl; a szöveg értelme éppen az, hogy a szóban forgó erdőben a felperes nemeseknek — azaz Joánéknak — ugyanúgy nincs birtokrészük mint ahogy a serviensek rendjéből való másoknak sem. Vagyis ezek a tulajdonlásból általános érvénnyel kizárt serviensek ugyanúgy nemesek, mint az erdőt a várjobbágyoknak hagyni kényszerülő Joan és rokonai. Mindebből tehát nem a serviensek és a nobilisek különbözősége, hanem ellenkezőleg: azonossága következik. Rubinnal kapcsolatban Váczy óvakodik annak állításától, hogy a Baron-i birtokos királyi serviensi statusból emelkedett a nobilitas állapotába. Hallgatása érthető, hiszen forrásaink egyetlen olyan esetet se örökítettek meg, amelyben bármely uralkodónk királyi servienst helyezett volna át a nobilisek soraiba. (Pedig tanulmányában Váczy valóban gondos vizsgálatnak veti alá — 79 példát találva erre — azokat a dokumentumokat, amelyekben királyaink nobilitáltak, illetőleg serviensekké emeltek erre érdemesítetteket, és — a vonatkozó szövegformulák alapján — lényegében négy változatukat különbözteti meg.) Ezért csak azt az egyébként nem is érthető megjegyzést teszi, hogy Rubin példája jelzi: mennyire „határozatlan" a két — egyébként eltérő — kategória megkülönböztetése! Valójában persze arról van szó, hogy ugyanazt a személyt minősíti az egyik forrás kiHÁZI, 1921. 1. köt. 2. FEJÉR, CD. IV/3. köt. 304. Egyébként ugyanaz a forrás Rubinnak Baran falubeli rokonait 1245-ben szintén királyi servienseknék láttatja. Elbeszélése szerint Curia villa határa egy darabon érit conterminale Rubin cum cognatis de Baran, qui est etiam serviens regalis; magyarul: azonos a szintén királyi serviens Rubin barani rokonai földjének határával. Az etiam szó egyértelművé teszi, hogy a rokonoknak ugyacsak királyi servienseknék kellett lenniük. 1265-ben viszont ők is mint nobiles jelennek meg. FEJÉR, CD. IV/1. köt. 179. 6
