Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Mikó Zsuzsanna: A Legfőbb Ügyészség az 1956. évi forradalomban / 189–222. o.

Források Ezt követően a forradalmi bizottmány megtárgyalta azt az amnesztia tvr. tervezetet, amit az előző nap az Igazságügy-minisztérium Ruszka István csoportvezető ügyész közreműködésével készített. A bizottmány hosszabb vita után úgy döntött, hogy észrevételeit az Igazságügy-minisztériumba eljuttatja. Egyébként a tervezetet az akkori hivatalvezetésnek is bemutatta. Ennél a tárgysorozatnál már jelen volt Mohácsi László is, aki ezt követően rendszeresen részt vett a forradalmi bizottmány ülésein. Közben több hír érkezett arról, hogy a börtönökből a foglyok ki akarnak törni. Egy Virág nevű bv. alezredes többször telefonált és közölte, hogy a Gyűjtőt tömeg veszi körül, az őrök közül a volt ávsokat leváltották, a sorkatonák félnek, az elítéltek lázadnak, és hogyha a Legfőbb Ügyészség nem intézkedik, ők mindenkit ki fognak engedni. A bizottmány arról is hírt kapott, hogy a budapesti körzeti katonai börtönből is válogatás nélkül kieresztettek mindenkit akkor, amikor a BM Vizsgálati Főosztály elhagyta a Gyorskocsi utcai épületet. Több küldöttség járt a Legfőbb Ügyészségen, és követelték a foglyok kiszabadítását. Az egyik küldöttséget Ilii Gusztávné, kivégzett, majd rehabilitált tábornok felesége

33 vezette, és még azoknak a szabadon bocsátását is követelte, akik annak idején a Szovjetunióban ártatlan gyerekeket és nőket öltek meg, azzal az indokkal, hogy ezek már akkor tudták, ki az igazi ellenség. Ilyen körülmények között a forradalmi bizottmány egy-két tagja, Gyarmati István, Mohácsi László érintkezést keresett a Minisztertanáccsal, ahol a[z] MT Titkárságának osztályvezetőjével, Halász Józseffel beszéltek, aki a kormány álláspontjaként azt közölte, hogy az amnesztia tvr. tervezetben foglalt körben hozzá kell látni a börtönben lévő elítéltek kiszabadításához, nehogy valamennyi elítélt szabadlábra kerüljön. Ezt követően intézkedés történt Götz elvtárssal egyetértésben, hogy ügyészek menjenek ki a börtönökbe az elítéltek ügyének felülvizsgálatára. A következő napirendi pontként a forradalmi bizottmány úgy foglalt állást, hogy a hivatali munka irányítását és vezetését a meglévő hivatalvezetőknek kell ellátniok, és addig, amíg a legfőbb ügyész személyét ki nem jelölik, Götz János legfőbbügyészhelyettes vezesse a Legfőbb Ügyészséget. A forradalmi bizottmány csak tanácsadói testülete legyen a hivatalvezetésnek. Abban is állást foglalt a forradalmi bizottmány, hogy nem tekinti magát az alsóbb ügyészi szervek által választott forradalmi bizottságok felettes ügyészi szervének, és azok részére utasítást sem fog leadni. Az ülést követően a kollégiumi teremben a dolgozókat a forradalmi bizottmány tájékoztatta a tett, illetőleg tenni kívánt intézkedéseiről. Ennek során a dolgozók köréből több kívánság hangzott el. Egyik ilyen kívánalom volt, amit Lukács ügyész vetett fel, hogy ezentúl ne elvtárs legyen a hivatalos megszólítás. Ezt követően Létai nemcsak helyeselte Lukács ügyész felvetését, hanem továbbment és azt javasolta, hogy a forradalmi bizottmány hasson oda, hogy az ügyészek ne lehessenek semmilyen pártnak a tagjai. Kispál Pál katonai főügyész Létait követően felszólalt és kijelentette, hogy ő mindig párttag kíván lenni, s ha az ügyészi apparátusban nem lehet párttag, akkor visszamegy a bányába. 33 Illy Gusztáv (1904-1950) 1945 után az MKP Farkas Mihály vezette Katonai Bizottságának tagja volt. Reaktiválták, a Honvédelmi Minisztériumba került, személyzeti osztályvezető, majd — vezérőrnagyi rangban — a minisztérium személyügyi főcsoportfőnöke lett. Később kiképzési ügyekkel foglalkozott; 1949-ben altábornaggyá léptették elő a honvédség szemlélője beosztásban. 1950 áprilisában koholt vádak alapján letartóztatták, az un. tábornokperben 1950. augusztus 10én, illetve 17-én első és másodfokon halálra ítélték, majd kivégezték. 1954. szeptember 17-én részlegesen rehabilitálták, majd 1956. október 13-án a többi kivégzett főtiszttel együtt ünnepélyesen újra temették. 1990. október l-jén a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte az ítéletét. 204