Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Oross András: Dokumentumok a kanizsai vár 1702–1703. évi lerombolásának történetéhez / 137–187. o.

Források alkalmazásának kudarca, Hevenessy János Vas vármegyei alispán vasszécsényi kastélyának ügye). Mivel nagy tömegű és terjedelmű forrás jelenik most meg jelen hasábokon,, az egyes iratokon lévő egykorú kivonatok, kancelláriai jegyzetek, címzések, megszólítások közlésétől eltekintek, továbbá meg kell jegyezni, hogy a közreadott források több műfajt képviselnek, sok kéztől származnak, több helyesírási következe tlenséggel .

30 A forrásokról nem szó szerinti fordítást, hanem a szöveg tagolását követve hosszabb-rövidebb tartalmi kivonatot adok, elősegítve a dokumentumok könynyebb megértését. Források 1. Wolfgang Christoph von Schenkendorff az Udvari Haditanácsnak Kanizsa, 1702. február 4. A várrombolási rendelet szerint fog eljárni Kanizsa, Körmend és Zalavár és a többi kisebb, Balatonhoz közel fekvő, korábban a Kanizsa elleni védelmi rendszer részét képező vár lerombolásakor.

31 A kivitelezést illetően a következő megjegyzésekei teszi. 1. Körmend, Zalavár és a közélükben lévő kisebb helyek lerombolása könnyebb lesz, ha a Haditanács parancsának megfelelően mind a hadmérnök (David Jacob von Rauschendorff, vagy Werner Arnold von Steinhausen), mind a szükséges szerszámok megérkeznek. 2. A rendelet értelmében az árkokat a törmelékkel kell feltölteni, de Kanizsán erre nincs lehetőség, mert mindegyik bástya a mocsárban fekszik, így a föld elegyengetésével a sziget (ahol a vár és a város egy része is van), nemhogy megszűnik, mint elvárják, hanem még nagyobb lesz. 3. Mintegy háromezer emberre lesz szükség. 4. Ha a vár(os)on átívelő hidat felszámolják, akkor a több száz polgárcsalád által lakott elővárosok közötti kapcsolattartás nehézkessé válik. Hasonlóképp szükséges az átjáró, mivel az itt lévő harmincadvámon

32 télen és nyáron is több ezer szekér és ember halad át, azaz ez jelentős bevételkiesést is jelentene. Az átjárót és a vámot a várostól jó órányira, az ún. Oszmán-malomnál lehetne felállítani, ahol már teljesen összeszűkül a mocsár. Az is igaz ugyanakkor, hogy a mostani hosszú hídfenntartása és javítása nagy költséggel jár, míg a malomnál felállítandó híd csak 50 lépés hosszú lenne. 5. Az iszlám mecset, illetve a magyar templom tornyai, a hadszertár, a két erődített kapu felrobbantása könnyű lesz, ami azonban Körmendet és Zalavárt illeti, minden attól függ, hogy a Montecuccoli-ezred

33 ideszállítja-e az ott lévő ágyúkat, hogy Kanizsáról aztán Budára lehessen vinni őket. 30 A szövegközlésnél alapelvként vettem figyelembe a források minél egyszerűbb mód szerinti átírását: a rövidítéseket a megfelelő egyeztetéssel feloldottam; kiszűrtem az egyedi jeleket például 'y'-t; a közneveket, tulajdonneveket nagybetűvel írtam át; a kettős 's'-t meghagytam és nem írtam át 'fl'-szé, ahogy a 'ß'-t sem 'ss'-szé; a kemény mássalhangzós alakokat megőriztem például ckh, kh; az 'i-j' eltérés esetében értelemszerűen írtam át, az T változtatás nélkül megmaradt és nem írtam át 'ie'-ie; a szöveget értelme szerint a ma használatos központozási gyakorlat szerint tagoltam. Az alapelvek megállapításánál segítségemre volt: SOÓS, 2000. 31 A rendelet és annak Kanizsára vonatkozó része kiadását 1. OROSS, 2005/a. 279-284. 32 1694-ben 302, 1695-ben 499, 1696-ban 775, 1697-ben 553 forint volt a kanizsai harmincad és vám bevétele. MOL E 286. 22. cs. Vegyes számadások és nyugták, 1698. 33 Montecuccoli, Herkules Pius (?-1729). 1692-1701 között a Caprara vértesezred parancsnoka, 1701. május 31-i uralkodói pátens értelmében vértesezredet szervez a feloszlatott Caprara-ezred öt századából és öt újonnan toborzottból. 1701-ben Bajorországban harcolt, 1701-1702 telén való146