Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Oross András: Dokumentumok a kanizsai vár 1702–1703. évi lerombolásának történetéhez / 137–187. o.

Források vid, kétoldalas összefoglaló áll a kutató rendelkezésére, a Budai Kamarai Adminisztráció levéltárában található források alapján.

4 Meggyőződésem szerint Kanizsa város történetének egyik jelentős állomása a vár felszámolása, hiszen hatásaként a törökellenes védelmi rendszer egyik legfontosabb dunántúli pontja tűnt el teljes egészében a föld színéről, úgy, hogy ma már elképzelésünk is alig lehet arról, hogyan nézett ki, hol terült el az egykor jelentős erődítmény.

5 A lakosok addigi élete is teljesen megváltozott, hiszen korábbi életszínterüket rombolták le teljesen, ingatlanaikat veszítették el a kényszerű áttelepítés folytán. A várrombolás ismertetéséhez azonban szükséges a visszafoglalt vár történetének és környezetének rövid bemutatása. 1690. április 13-án a kanizsai várat kiéheztetéssel vették be a keresztény csapatok. A Batthyány Ádám dunántúli főkapitány és Zichy János győri helyettes főkapitány által vezetett, főleg magyar nemzetiségű katonák több évig tartották hol szorosabb, hol lazább körgyűrűben Kanizsát. A török védőőrség folyamatos kitörései a város környékén lévő kerteket, gyümölcsösöket pusztították, míg az ostromló magyar katonák a vártól messzebb lévő területek, falvak készleteit élték fel teljesen. A felperzselés kegyetlen, ám hadászatilag kifizetődő taktikája hozta végül azt az eredményt, hogy bár a több mint 600 fős várőrségnek 66 kisebb-nagyobb ágyúja, elegendő lőszere, nagy mennyiségű fegyverzete és hadieszközei voltak, élelmük azonban elenyészően kevés maradt.

6 A blokád közben azonban a keresztény csapatok is szűkölködtek, a télennyáron való nélkülözésről Zichy János számolt be leveleiben a Haditanácsnak. Az ostromot vezető Batthyány Ádám feladata volt ugyanakkor az ember és az élelem-utánpótlás mellett a tüzérség és a különböző szerszámok biztosítása. Az Udvari Haditanács csak részben adott ehhez segítséget. A környező kisebb várak hadszertárainak ostromhoz történő felhasználása miatt különbözött össze egymással a Főhadszertári Hivatal és Batthyány. Utóbbi ugyanis főkapitányi hatalmára hivatkozva az egerszegi hadszertárból az ottani hadszertárnok, Johann Röfferer ellenkezése ellenére hat, feltehetően német nemzetiségű tüzér mellett ágyúkat és muníciót szállíttatott a blokádhoz. Az Udvari Haditanács azonnal megparancsolta Röfferernek, hogy a jövőben beleegyezésük nélkül senkinek sem adhat ki hadieszközöket.

7 Az említett parancs egyébként az egerszegi vár 1689. júliusi leégése, a hadszertár és a muníció elpusztulása miatt értelmét vesztette.

8 hadieszközöket a Határőrvidékre szállították, míg a várban szinte minden földből, fából épült, ezért a vár köveiből nem is épülhettek volna ilyen építmények. 4 RÓZSA, 1999. 28-29., rövid összefoglalást, kitekintéssel a Budai Kamarai Adminisztráció területére L: OROSS, 2006. 5 MÉRI, 1988. Az 1950-es évekbeli ásatásokat vezető régész beszámolt arról, hogy az egykori vár területét teljesen beépítették, gyárak működnek rajta, így a feltárás nagy nehézségekbe ütközött. 6 Az oszmán helyőrség elszállítása is nagy összeget emésztett fel. Légrádig a vármegyéknek kellett szekereket biztosítani, onnan 82 dereglyén vitték őket Eszékre, a szállítás összköltsége 5901 forintot tett ki. SZITA, 1994.112. 7 ÖStA KA. HKR Prot. Exp. Bd. 376. 1688. Ökt. föl. 684v. 8 ÖStA KA. HKR Prot. Exp. Bd. 378. 1689. Juli nro. 175. fol. 436v. 138