Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Balaton Petra–Reisz T. Csaba: A székelyföldi ipari akció / 55–122. o.

Közlemények minden irányban a Székelyföldnek gazdasági viszonyait, kiterjeszkedve nemcsak az iparra, hanem a közgazdaság minden ágára, és tanulmányainak eredményét lefektette egy emlékiratban, mely teljesen megvilágítja a Székelyföld viszonyait és egyúttal javaslatokat is tartalmaz arra nézve, hogy miként lehetne a Székelyföldön az ipart állandóan megteremteni, és a székely lakosságot magához az anyaföldhöz rögzíteni, és ezáltal módot nyújtani arra, hogy a székelység Erdélyben a magyarságnak állandó támasza maradjon. Voltam bátor ezt az emlékiratot a mai értekezletre meghívott uraknak idejében megküldeni; azt hiszem, mindannyian érdeklődtek a dolog iránt és behatóan foglalkoztak az itt felvetett javaslatokkal, úgyhogy mellőzhetőnek vélem, hogy bevezető beszédemben azokra a javaslatokra reflektáljak, amelyek magában az emlékiratban foglaltatnak. így a tárgyalás mikéntjére nézve javaslatom oda irányulna, hogy talán méltóztatnának a t. urak mindannyian általánosságban hozzászólni a kérdéshez, és mivel konkrét javaslatok is vannak, talán a tárgyalás megkönnyítése érdekében esetleg az általános felszólalás keretében az egyes javaslatokra is mindjárt ki lehetne terjeszkedni; célszerűnek látnám ugyan, ha először csak általánosságban tárgyalnék e kérdéseket, amelyeket azután pontonkint lennék bátor feltenni. Még egyet kívánok megjegyezni. A mai értekezletre meghívtam azokat a hatóságokat és testületeket, amelyek a székelység érdekeivel közvetlenül kapcsolatban vannak; meghívtam a székelyföldi képviselőket is, de a székelység iránt érdeklődő képviselőket is, többek között Sándor János őméltóságát, aki a székely akcióval kormánybiztosi minőségben meg volt bízva, és aki ezen minőségében behatóan foglalkozván a székelykérdéssel, mindenesetre azok közé tartozik, akik a javaslatokra nézve nekünk alapos véleményeket nyújthatnak. Kérem tehát a t. értekezlet tagjait, szíveskedjenek a javaslatokhoz hozzászólni. Szakáts Péter, a marosvásárhelyi kereskedelmi és iparkamara titkára: Kegyelmes uram, igen tisztelt értekezlet! Amidőn bátor vagyok őexcellenciájának megnyitó szavai után elsőnek felszólalni, nem mulaszthatom el, hogy felszólalásomnak legelső hangja a hála és köszönet szava ne legyen őexcellenciája iránt, aki a Székelyföld közgazdaságának fejlesztésénél a székelység egyik leghatalmasabb tényezőjeként szereplő iparnak felkarolását miniszteri gondjai közé számítani kegyeskedett. Ha visszatekintek a székelyföldi iparfejlesztésnek első idejére, azt látom, hogy már az első mozgalom megindítása alkalmával is őexcellenciája, mint akkor ennek a minisztériumnak nagyrabecsült és nagyérdemű államtitkára, nagy hatással volt a tekintetben, hogy a Székelyföld ipari életében a haladás útjai egyengettessenek. Ha most bár nehéz viszonyok közepette, őexcellenciája sietett megragadni az alkalmat arra, hogy az ország ezen távoli pontján, amely évszázadokon keresztül a magyarságnak legkompaktabb fészkét képezte, de amely egyúttal az egész országnak Keleten védőbástyája is volt, a közgazdasági érdekek[et] felkarolja és az ipar fejlesztése által a dekadenciába jutott székelység részére a jövendő biztos alapjait oly módon fektesse le, hogy ezen alapon felépülhessen a modern Magyarország keleti sziklavára: ezért mindnyájan, akik a székely érdekek iránt meleg rokonszenvvel viseltetünk, őexcellenciája iránt csak a hála érzetét nyilváníthatjuk. Ebben a vaskos füzetben, amely előttünk fekszik, és amelyben először vannak összehordva a Székelyföld közgazdasági viszonyait teljesen megvilágító adatok, szemlélhetjük a Székelyföld közgazdaságának, főképpen az iparnak a régmúlt időktől fogva a jelenkorig való képét. 86