Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Balaton Petra–Reisz T. Csaba: A székelyföldi ipari akció / 55–122. o.

Balaton Petra-Reisz T. Csaba: A székelyföldi ipari akció hiányosságai kapcsán kijelentette, hogy az „túlterjed az iparfejlesztési akció keretein." A közeljövőben rendszeres székelyföldi látogatásokat tervezett, azok alapján kívánta a konkrét tennivalókat megállapítani. Az ipari kirendeltségről csak annyit nyilatkozott: „a program lényege különben a székely ipar fejlesztése, a székelységnek ipari kultúrában és munkában való megerősítése", „általános programot felállítani lehetetetlenség, mert minden vidéknek mások a kívánságai és a viszonyok ismerete nélkül kijelentést nem tehet."

89 A kamara március 7-én tartotta meg vitaestjét az induló akcióról, amelyen Bernády is jelen volt. László Gyula kamarai titkár, miután alaposan ismertette Székelyföld hanyatlásának okait és a kivándorlás problémáját, egy ipari kirendeltség létrehozását sürgette, amelynek bázisát a felnövekedett fiatal iparosgeneráció mellett a székely akció keretében létrehozott gazdakörök jelenthetik. 9 pontból álló feladatgyűjteménye a legfontosabb tennivalókat tartalmazta: a vasúti hálózat fejlesztését a Fekete-tenger irányába; az 1917. évi vámszerződésben kedvező feltételek biztosítását a székely iparnak és kereskedelemnek; a természeti kincsek geológiai feltárását, javaslatok elkészítését; az elemi erők (földgáz, víz) ipari értékesítését; a nyersanyagok értékesítésére, helyi feldolgozására tervek kidolgozását; a kisipar fejlesztését, ipartestületek alakítását, anyagraktárak, termelőszövetkezetek, közműhelyek létesítését; a gyáripar fejlesztését; a háziipar fejlesztését kereskedelmi és szövetkezeti raktárak által; a székelyföldi munkásközvetítő iroda létesítését, kapcsolatban a kirendeltséggel.

90 Az iparfejlesztési miniszteri biztos az ankét után, 1913. március vége-május eleje között tette meg első, tájékozódó jellegű székelyföldi körútját. Bernády felkereste a székely városok jelentősebb ipartelepeit és meghallgatta az ipartársulatok kívánságait: Gyergyószentmiklós és Csíkszereda mellett március 29-30-án Sepsiszentgyörgyön, 31-én Kézdivásárhelyen járt, Székelyudvarhelyre április 3án érkezett. Az iparfejlesztő bizottságok gyűlésekkel várták. 1913 júniusában újra meglátogatta a székely megyéket. A tanulmányutak alatt Bernády megkezdte gyakorlati tevékenységét: megalakította a székelyudvarhelyi fazekas termelő- és értékesítő szövetkezet, segélyezte az árvíz sújtotta iparosokat, előmozdította a bányászati kutatásokat. Székelyföldi tanulmányútjai tapasztalatairól és javaslatairól (a létesítendő ipartelepekről és intézkedésekről) részletes emlékiratot terjesztett fel a kereskedelemügyi miniszternek.

91 Marosvásárhely jelentős kulturális és gazdasági szerepet kapott, 1912-ben felsőkereskedelmi iskola építésébe fogott, ahol 1913. szeptember l-jén kezdődött a tanítás; 1916-ban az államnak eladták az iskolát. Az ipari akció nemcsak későn indult el, de a gazdasági és a politikai körülmények sem voltak kedvezőek. Az 1912-13. évi országos árvíz nemcsak elterelte a figyelmet az akcióról, hanem a kormányzat erőforrásait is lekötötte és az or89 UH, 16. (1913) 11:2. (márc. 16.), 14:4. (ápr. 6.) w LÁSZLÓ, 1913. 91 UH, 16. (1913) 12:2. (márc. 23.); UH, 16. (1913) 23:5. (jún. 8.); UH, 16. (1913) 20:6. (máj. 18.); UH, 16. (1913) 31:6. (aug. 3.); UH, 16. (1913) 36:5. (szept 7.) 83