Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Balaton Petra–Reisz T. Csaba: A székelyföldi ipari akció / 55–122. o.

Közlemények nálta a szervezett állami támogatásra a „székely akció" fogalmát, a fejlesztési politikának két, párhuzamosan futó fő irányát rögzítette, a mezőgazdasági és az ipari akciót.

2 Az agrártárca tevékenységéről korábban több publikáció is megjelent, jelen tanulmány a székelyföldi ipari akció történetét foglalja össze.

3 * * * Legkorábban a kereskedelemügyi tárca vállalta fel a régió fejlesztését, az 1880-as évektől szórványosan, 1901-től szélesebb támogatási rendszer keretében. 1881ben vette kezdetét ugyanis az állami ipartámogatás, amelynek fő formája az adóés illetékmentesség volt, közvetlen pénz- vagy gépsegélyt, illetve kölcsönt eleinte csak kivételesen adtak. Az 1880-as évek végén alakították ki a közszállítások rendszerét, ekkor vált a vasúti díjszabási politika is az állami gazdaságfejlesztés egyik eszközévé. 1890-től kamatmentes hiteleket nyújtottak, majd fokozatosan rátértek a szubvenciók adására. Az állam az 1890-es évektől nemcsak normatív intézkedésekkel (törvényekkel, rendeletekkel) szabályozta a gazdasági mechanizmus működését, hanem jelentősen növelte a gazdasági életben való közvetlen és aktív részvételét is. Egyrészt kiszélesedett az állam saját vállalkozásainak és beruházásainak köre, másrészt a központi és a helyi kormányzat a költségvetés és a helyi politika segítségével a nemzeti jövedelem növekvő részét vonta magához és osztotta el újra gazdaság- és szociálpolitikai céljainak megfelelően. Jelentős szerepet vállalt az állam a külföldi tőkebehozatal közvetítésében, a magyar gazdaság legnagyobb vállalkozója és beruházója lett, nőtt az állami ingatlanok értéke, és az ipari termelés egyre nagyobb hányadát adták az állami ipari üzemek. 1907-től jelentős összegeket fordítottak iparfejlesztési célokra.

4 Az állami szektor növekvő részesedése a gazdasági életben az elmaradott, megkésve iparosodó országok fejlesztésében különösen fontos volt, az állam közvetlen gazdasági tevékenysége az iparosodás hiányzó feltételeit volt hivatott pótolni. Székelyföld gazdasági fejlődésében az állami gazdaságpolitikára még több feladat hárult a regionális különbségek csökkentése érdekében. Problémát jelentett, hogy az iparfejlesztés elsősorban a központi részekre irányult, az elszigetelt területek kimaradtak az iparosításból. Társadalmi kezdeményezések hatására indult el a régió részleges állami támogatása, de kiemelt iparfejlesztés a tervek ellenére nem valósult meg. Az állami akció évtizedeken át húzódó, több2 „A gazdasági politikának parallel egymás mellett futó kettős vonala van: az ipari és mezőgazdasági akció. A kettőt ki kell egészítenie a kultúrai és közlekedési politikának. A kombinált akció azonban csak úgy veszi föl a határozott nemzeti jelleget, csak úgy szövődik át a többé nem frázisos, a komoly és gyakorlati nemzeti politikába, ha most már világosan és határozottan kitűzzük annak célját." BEKSICS, 1893.13. 3 A székely akció — benne különösen a Földmívelésügyi Minisztérium székelyföldi kirendeltségének — történetét 1.: BALATON, 2002,2003, 2004. Jelen tanulmány Balaton Petra 2006. november 03án megvédett doktori disszertációja vonatkozó fejezetének átdolgozott változata. 4 Az állami iparfejlesztési politikára: Mo. tört. 1848-1890. 940-944. és Mo. tört. 1890-1918. 263-292., 338-351. 56