Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Balaton Petra–Reisz T. Csaba: A székelyföldi ipari akció / 55–122. o.

BALATON PETRA-REISZ T. CSABA A SZÉKELYFÖLDI IPARI AKCIÓ THE INDUSTRIAL ACTION IN SZÉKELY LAND: Following the Compromise of 1867, the (generally) mountain regions, which were peripheral to Hungary, reflected social and economic backwardness as compared to the inner and relatively prosperous parts of the country. The increasing social need applied pressure on the government in order to in­tervene to a greater extent in the concerned territories. As a result, after the turn of the Century separated specialized institutions were founded for the sake of a bigger effici­ency. The most significant achievements were performed by the Ministry of Agriculture; on the basis of the model of its branch office established in 1902, the Ministry of Com­merce, which had been making efforts to develop Székely Land since the 1880's, took measures to launch industrial action in that area. Due to the motions proposed in 1905 and the related professional meeting, a government commission was established in charge of the industrial action in question. Nevertheless, it could not produce significant results because of the start of World War I. This study contains the entire official report of the meeting in 1905. Az 1867. évi kiegyezést követően a polgárosuló Magyarország addig soha nem látott gazdasági és társadalmi fejlődésen ment keresztül. Az általános fellendülés azonban nem jellemezte az ország egész területét és lakosságát. Különösen a — mostoha természeti és archaikusabb társadalmi viszonyokkal jellemezhető — perifériák fokozatos lemaradása volt tapasztalható, amely pár évtized alatt olyan mértékűvé vált, hogy a problémák kezelése az állam elkerülhetetlen beavatkozá­sát igényelte. A lemaradó régiók fejlesztéséhez nyújtott állami szerepvállalás a korábbi ese­ti és szórványos támogatások után a századforduló körül kezdett intézménye­sülni. Ezek között a Földmívelésügyi Minisztérium „segélyakciói" bizonyultak a leghatékonyabbnak, és a legtöbb maradandó eredményt itt érte el az állami tá­mogatás. 1897-ben Kárpátalján, „a Kárpát hegyvidék egész láncolatára kiterjesz­tendő későbbi ténykedés kiindulópontját képező Bereg vármegyében" 1 indí­tották be a „rutén" (később hegyvidéki) akciót, majd 1902-ben megszervezték a székely(földi) akciót, amelynek illetékességét fokozatosan kiterjesztették Erdély magyar-, székely- és csángólakta területeire, később egész megyéire. Az akciók száma és feladatkörük fokozatosan bővült: 1913-ban már 31 megyére kiterjedő illetékességgel hat — hegyvidéki, kolozsvári és marosvásárhelyi, felvidéki, te­mesvári, nagyváradi — miniszteri kirendeltség működött. Székelyföld gazdasági-társadalmi felemelkedését a térségért aggódó politi­kusok, közigazgatási és gazdasági szakemberek, a különböző állami/társadalmi formációk (kamara, szövetségek, egyesületek stb.) egyaránt a kormányzati be­avatkozás lététől és hatékonyságától várták. Beksics Gusztáv székelyföldi or­szággyűlési képviselő, aki 1896. decemberi emlékiratában az elsők között hasz­1 Kv. FM indoklás, 1899. 86. Levéltári Közlemények, 77. (2006) 2:55-122.

Next

/
Oldalképek
Tartalom