Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Ress Imre: Digitális forráskiadás vagy elektronikus mutatózás? A kora újkortól az államszocializmus végéig keletkezett tömeges forrásanyag közzétételének magyar gyakorlata / 13–31. o.

Ress Imre: Digitális forráskiadás vagy elektronikus mutatózás? lettel rendelkezik. Ez az információs előny abból ered, hogy a regeszta mellé odakerül az ahhoz tartozó bejegyzés szövegének digitalizált képe. Ezzel a regeszta és a szöveges kép kombinációjával új minőséget ér ez a digitális forráskiadvány, mert ez a megoldás megszünteti azt az információs veszteséget, amely minden regesztakészítéskor óhatatlanul fennforog. Rendkívül hasznos, hogy a regeszták összességében adottak a különféle módon kombinált keresési lehetőségek, noha földrajzi nevekre, különösen a helynevekre való keresés már akadályokba ütközik. A feltárás során a nagyobb városok kivételével a kisebb helységek a források által használt formában kerültek át a regesztába. Bármennyire is üdvözlendő a történetiségre való törekvés, a helyneveket és legalább a hivatali tisztségeket viselők családnevét feltétlenül egységesíteni kellene. A helyneveknek és a családi neveknek a keresőrendszerrel való megtalálása ugyanis csak a szövegben szereplő névforma pontos ismeretében lehetséges, és nem csak egy betű hiánya, hanem egy diakritikus jel máshova tétele esetén sem jelez már a keresőrendszer találatot. Egyfelől a gyakorlati szükséglet, másfelől pedig az elvi szempont teszi ezt indokolttá, hiszen mindenfajta forráskiadvány minimális követelménye a személy- és földrajzi név meghatározása. Ezért elkerülhetetlen, hogy a kiadási munkálatok végén elkészüljön a helynevek földrajzi tezaurusa, pótolják a személynevek azonosításra alkalmas egységes írásmódját. A forrásközlés mind hagyományos, mind digitális változtában egyaránt nehezen igazolható, hogy a regesztákban vagy külön kommentár formájában sem történik hivatkozás azokra az udvari és kormányszervekre, amelynek döntése alapján létrejött a Királyi Könyvekbe kerülő bejegyzés vagy határozat. A bejegyzések belső hivatali összefüggései feltárásának elhagyása gyakorlatilag elszalasztott lehetőséget jelent a magyar kancellária korai történetének megírásához. Ugyanebből a szempontból is kifogásolható az a hiányosság, hogy a digitalizált forrásszöveg egyáltalán nem lapozható. A kutatónak így egyáltalán nincs módja írás-összehasonlításra, például a királyi titkárok funkciójának, személyének azonosítására. A hiányosságok közé tartozik még a rendkívül minimális fogalmat számláló tárgymutatózás. A forrásközlési apparátus említett hiányosságai miatt a nagyon is kedvező kiinduló helyzet és az értékes forrásszöveg ellenére a Királyi Könyvek a jelen formájukban még nem tekinthetők teljes értékű digitális forráskiadványnak. A következő digitális forráskiadvány a Magyar Országos Levéltár közel háromszáz csomóból álló, a 16-19. századot átfogó gyűjteményes fondját, az Urbaria et Conscriptiones-t érinti.

22 Összességében erről is megállapítható, hogy ez is olyan sokoldalúan hasznosítható forrásgyűjtemény, amely gazdaságtársadalom-, hely- és mentalitástörténet, de egyes esetekben a politikatörténetnek is elengedhetetlen és nélkülözhetetlen forrása. Tartalmi és kutatói szempontú kritériumok alapján az egész állag kiválóan alkalmas teljes értékű digitális forráskiadvány céljára, azaz regeszta, szöveg és kép kombinációjának alkalmazására. De némi meglepetésre, feltehetőleg első fázis gyanánt, most csak a 22 üefC(CD) 23