Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Miskolczy Ambrus: Az „ismeretlen” Széchényi Ferenc „ismert” munkálata a Habsburg birodalom hungarizálásáról / 13–53. o.

Közlemények tékeny hatalmak hatása". Széchényi talán így akarta elhessegetni az emlékét annak, hogy talán ő is belekeveredett a II. József-ellenes trónfosztási kísérletekbe, és ezért az udvarnál egy ideig persona ingratává vált.

19 Az antijakobinus bürokratikus abszolutizmus nem kedvezett a szellemi munkának. A reformok iránti igény azonban élt és hatott. Számot kellett vetni vele az udvari köröktől a magányos tollforgatóig. József nádor a rendi és abszolutista obskurantizmus ellenében olykor a felvilágosult reformerek véleményét is kikérte. Ürményi József, Vay József, Haller József, Teleki László és Széchényi Ferenc olykor nagyon is szorosan együttműködtek a nádorral. A Birodalom katonai vereségei erősítették a változás iránti fogékonyságot. Amikor 1809 szeptemberében a császár és a nádor Napóleon miatt keseregtek, valamint az erkölcsök lazulása miatt, hogy Bécsben három bordélyház működik, játékbarlangok, és „a császár úgy vélte, hogy csak a szigor segíthet, én — írja a nádor naplójában — az eddigi kormányzati alapelvek változtatását vélem [segédeszköznek]. A pénzügyi helyzet összeomlása, mert a Monarchia fele fizetésképtelen. Lehetőség Magyarország részvétének felkeltésére. Ennek elérési módja a jól szabályozott rendi alkotmány bevezetése a német tartományokban. Aztán a magyar hozzáigazítása. Teljesen új butik (Boutique), a kiadásokat a bevételekhez igazítani, nem fog tetszeni a császárnak és attól kell félni, hogy a réginél akar maradni/'

20 De még egy év sem telt el, és a nádor keményebb hangot ütött meg, miután úgy érezte, Napóleon és Mária Lujza frigye lehetővé teszi a nagy reformot. Előállt a Monarchia hungarizálásának javaslatával. Ebben most már kategorikusan leszögezhette, hogy a Monarchia átszervezésében „Magyarországnak át kell venni a főszerepet". A nádor nem sokat elmélkedett az elmúlt évtizedek történelméről, a felvilágosodás és a vallás értékeiről. Egyszerűen jelezte, hogy a Monarchia területi megfogyatkozásával Magyarország jelentősége megnőtt, annál is inkább, mert „alkotmánya az ország belső erőinek nagyobb kíméletét biztosította", „a nemzet legfelvilágosultabb része" igeneli a 800 éves alkotmány megváltoztatását, és ennek „a nemzeti szellemhez" igazodó módon kell végbemennie. Magyarország regenerálásának három módozatát jelölte meg:T. „Alapelvként fogadjuk el, hogy Magyarország alkotmányának rendszere hasonló lesz a Monarchia többi része számára kidolgozott alkotmánnyal." 2. Magyarországnak „nagyobb önállóságot adni, mint eddig", 3. Csupán a jelen rendszer hibáit kiküszöbölni. A nádor elsősorban amellett érvelt, hogy a magyar alkotmánynak olyannak kell lennie, mint a többi tartományénak, megtartva bizonyos sajátosságokat. Hangsúlyozta, hogy az egyformaság mellett szól a római történelem, Nagy Péter példája, és az is, hogy Nagy Lajos és Mátyás a meghódított tartományokat is egyazon alapelvek szerint kormányozta. Viszont „nem csoda", hogy II. Józsefnek ellenszegültek, bár általában sajnálják, hogy sok rendelkezése vele együtt a sírba szállt. De a magyar alkotmány elleni hasonló fellépés „most még 19 H. BALÁZS, 1989.1114., 1491. 20 József nád. ir., 1935. 678-679. 18