Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 1. - IRODALOM - Fejérdy Tamás: Szabó Csaba: A Szentszék és a Magyar Népköztársaság kapcsolatai a hatvanas években. Budapest, 2005 / 154–158. o.

Irodalom Szelestei N. László, filológiai-kodikológiai írásában a középkor végén igen elterjedt, apácák számára írott De modo vivendi című mű kódexeinkben fellelhető magyar fordításait közli. Rámutat, hogy az 1612. évi fordítás független a korábbi, ferences és domonkos hatásokat tükröző változatoktól. Déri Balázs Szent Gellért Deliberatio-]ában vizsgál egy Ambrosius-idézetet. Megállapítja, hogy nincs tudomásunk olyan értelmezéselméleti szöveggyűjteményről, amelyből Gellért készen vehette volna a patrisztika íróinak nézeteit. Vonzódott viszont Gellért a bibliaértelmezés módszertana iránt, aminek tanúságául terjedelmes idézetek szolgálnak. Ez azt a nézetet támogatja, hogy Gellért egy olvasmányanyag („jegyzetek") birtokában érkezett az országba. A Szerző a műben még egy Ambrus-citátum létezését véli igazoltnak. Szende László írása, aki hazai kortárs forrásaink Lokietek Erzsébet-képét hasonlítja össze, örvendetesen vet véget a királyné hazai kutatásban való mellőzöttségének. A legérdekesebb momentum talán a királyné megítélése a Záh Felicián-merénylet kapcsán. Bárány Attila SZABÓ CSABA A SZENTSZÉK ÉS A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG KAPCSOLATAI A HATVANAS ÉVEKBEN Budapest, Szent István Társulat-Magyar Országos Levéltár, 2005. 506 o. Szabó Csaba, a Magyar Országos Levéltár főigazgató-helyettese 2005 decemberében megjelent kötetében az 1945 utáni magyar egyháztörténelem egyik fontos, sokat vitatott kérdését, a magyar-vatikáni kapcsolatokat vizsgálja az 1960-as években. A cím mindenesetre nem egy monográfiát takar, hanem — miként a Szerző több korábbi kötete is — egy bevezető tanulmánnyal ellátott forráskiadványt. Erre talán célszerű lett volna egy rövid alcímben utalni. Ugyancsak magyarázatra szorult volna, hogy milyen megfontolások alapján nevezhetjük a magyar katolikus egyház történetében az 1962-1972 közötti évtizedet „hatvanas évek"nek. Szabó Csaba egy másik tanulmányában

1 ezt egyébként meg is teszi, amikor részletesen tárgyalja a magyar egyháztörténelem e szakaszának periodizációs problémáit és a „hosszú hatvanas évek" egyházpohtikai, egyháztörténelmi szempontból való definiálási lehetőségeit. A kapcsolatfelvételben és a tárgyalásokban mindkét fél érdekelt volt. A Szentszékkel való óvatos tapogatózás az első zsinati ülésszak folyamán fontos szerepet kapott abban, hogy az 1956 utáni külpolitikai elszigeteltségből fokozatosan kilépjen Magyarország, másrészt a Mindszenty-kérdés megoldásának 1 SZABÓ CSABA: Magyarország és a Vatikán. Egyházpolitikai adalékok a hatvanas évekből. „Hatvanas évek" Magyarországon. Tanulmányok. Szerk.: RAINERM. JÁNOS. Bp., 2005. 63-65. 154