Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Erdélyi Gabriella: A „Sacra Poenitentiaria Apostolica” hivatala és magyar kérvényei a 15–16. században. Máodik közlemény / 3–103. o.

Közlemények erőviszonyok és álláspontok ütköztetésének és kikristályosításának egy a hivatalosságon kívül folyó konfliktus során.

115 Ez azt jelenti tehát, hogy az erőszak is a mindennapi társadalmi cselekvés egyik formája volt, ezért éppúgy jelenthet normaszegést, mint a normaszegés szankcionálását. A forrásokban jelentéktelen szóváltásoknak, apró összezördüléseknek látszó, de gyakran végzetes összecsapáshoz vezető konfliktusok tétje pedig a becsület védelme volt, illetve ennek a nyelvére fordítottak le, így tettek érthetővé és kezelhetővé bármiféle nézeteltérést.

116 Érdemes tehát a kegyességi cselekedeteket is a hit és vallás dolgán túlmutató összetett társadalmi kontextusukban elhelyezni. Hogyan értékeljük a politikai céljai érdekében eszközökben nem válogató főpapot, Bakócz Tamást, aki egyúttal „mély vallásosságról tanúskodó külső megnyilvánulásokról"

117 ad számot: például kápolnát épít és szerzetesrendet reformál. Vagy azt az imádságos lelkületű főúri asszonyt, Magyar Benignát, aki lelkes egyházpártoló és zarándok, egyben férje gyilkosa.

118 Nem érdemes az egyéniségekben rejlő szélsőgéses ellentmondásról beszélnünk. Elég, ha a hatalomért, rangért és státuszért, egyén és csoport identitásáért - ezúttal nem a nyers erő, hanem - szimbolikus szinten zajló küzdelemre gondolunk. Magyarán a főpap egyházpártolása a humanizmus és reneszánsz főpapság szokásrendszere jegyében éppúgy hatalma megjelenítése és konstruálása eszközeként (is) szolgált, mint vagyonszerzése és nepotizmusa. Ehhez hasonlóan a Szent Péter-bazilikában szerzett bűnbocsánat, az ezt tanúsító penitenciáriusi levél, vagy magángyóntató és hordozható oltár tartása éppúgy az egyéni identitás formálásában játszottak szerepet, amint a legbensőségesebb hit kifejeződései is lehettek.

119 Magyar Benigna pedig bizonyára a becsületét védte, amikor kicsapongó életű férjétől megszabadult. Remélem, hogy a Magyarországról a legfelső lelki tribunálishoz befutó kérvények és központi témáik, a kegyesség és erőszak problematikájának e rövid áttekintése kiindulópontul szolgálhat a késő középkori ember valláshoz, bűnhöz és joghoz fűződő viszonyának újragondolásához. 115 Vö. DINGES, 2001. 286-289. 116 A becsületre mint egyetemes (ma is érvényes) kulturális stratégiára és kommunikációs kódra 1, BACK-MANN-KÜNAST-ULLMANN-TLUSTY, 1998. SCHREINER-SCHWERHOFF, 1995.; GOWING, 1996. 59-138. 117 FRAKNÓI, 1899.178. 118 L. CSUKOVITS, 2003.185-186. 119 Vö. CHARTIER, 1997.90-106. 96