Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Erdélyi Gabriella: A „Sacra Poenitentiaria Apostolica” hivatala és magyar kérvényei a 15–16. században. Máodik közlemény / 3–103. o.

Erdélyi Gabriella: A „Sacra Poenitentiara Apostolica" hivatala és magyar kérvényei a 15-16. században nemzetközi elemzések segítségével megpróbálhatunk valamiféle relatív intenzitást meghatározni. Egyelőre II. Pius pápa idejéről (1458-1464) készült az összes kérvény alapján statisztika régiók, illetve országok szerint. Hat kötetben mintegy 15 000 kérvényt regisztráltak.

9 A legtöbben Franciaországból (28%) és Németországból (23%) érkeztek, őket Itália (18%) és az Ibériai-félsziget (13%) követi a sorban. Az európai „peremvidékek" nagy lemaradással követik e régiókat: a Britszigetek (8%) után a Prágától Lengyelországon és Magyarországon át az egész Balkánt felölelő „Kelet-Európa" (4%) és végül Skandinávia (1,5%). A statisztika készítője ehhez a képhez azt a magyarázatot fűzte, hogy a legtöbb kérvény egyfelől a római centrumhoz közel fekvő és sűrűn lakott vidékekről érkezett, másfelől a nagy területű és gazdag püspökségekből.

10 Alkalmazzuk ezt a két szempontot (távolság, népsűrűség) a magyar és a német szupplikációk összehasonlítására. Az 589 „kelet-európai" kérelemből a Magyar Királyságra - saját kutatásaim szerint - 273 jut (1,7%). Ha ezt összeverjük a német adatokkal (3598 db), azt kapjuk, hogy a hatszor akkora népességű Németországból tizenháromszor annyi kérelem futott be a gyóntatóhivatalhoz.

11 Az egy főre jutó kérelmek aránya, vagyis a kapcsolat intenzitása a német vidékeken nagyjából kétszerese tehát a magyarországinak, ami logikusnak tűnik, hogy a kisebb földrajzi távolsággal és a püspökségek nagyobb gazdagságával áll összefüggésben, mégha nem is bizonyítható, és nem tudunk meg belőle sokkal többet, mint amit előre sejtettünk. Lehetőségünk van ezentúl arra, hogy egy magyar és egy külföldi egyházmegye mutatóit összehasonlítsuk egy hosszabb időmetszetben. Az észak-itáliai, hegyekkel és völgyekkel szabdalt comói püspökség feldolgozott adatai állnak ehhez rendelkezésre: 1438-1484 között 613 fő kereste meg innen a Penitenciáriát.

12 Vessük ezt össze az esztergomi főegyházmegye híveinek jelenlétével, akik a hazai rangsorban a zágrábiakat követik: az általam vizsgált időszakban 483, 1438-1484 között pedig 266 innen érkező kérvényt intéztek az apostoli bíróságon. Ez már egy kicsit meglepő, hiszen - jóllehet Esztergom nagyobb és gazdagabb egyházmegye volt

13 - ezek szerint szintén alig több mint kétszer annyian fordultak a római hivatalhoz Lombardiából, mint amennyien az Alpok átszelésével, egyéb dalmát (Pharensis, Pagensis, Jadrensis) egyházmegye területéről. Olykor komoly nehézségekkel jár, és száz százalékosan nem is lehetséges az egyházmegye pontos azonosítása. Például nehéz megkülönböztetni Zengget (Signen/ Segnien.) a közép-itáliai Segnitől (Signin), a ritkán Albensisként feltüntetett Erdélyt az egyező nevű francia egyházmegyétől. A személynevek alapján magyarként valószínűsíthető eseteket felvettem adataim közé (pl. Albensis: Johannes Georgii et Anna eius uxor), ellenkező esetben, illetve ha a név sem segített, akkor kihagytam. 9 SCHMUGGE-HERSPERGER-WIGGENHAUSER, 1996. 57. (15 247) és SALONEN, 2004a 21. (15 729) adatai között mintegy 3% az eltérés, ami nagyjából jelzi az alábbi statisztikák hibahatárait is. 10 SALONEN, 2004a 23-25. 11 Európa lakosságát a 15. század közepén 60 millióval számoltam, Németországét pedig 18 millióval, ami az európai 31%-a. Vö. POUNDS, 2003.217.; SCHMUGGE, 1995.167. 12 OSTINELLI, [2003]. 13 A püspökök kinevezésekor fizetendő illeték a 15. században Como esetében 800 aranyforint volt, Esztergomban pedig 4000, amit valamelyest tükrözi az egyházmegyék gazdagságát. EUBEL, 1914. 140., 242. 65