Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Erdélyi Gabriella: A „Sacra Poenitentiaria Apostolica” hivatala és magyar kérvényei a 15–16. században. Máodik közlemény / 3–103. o.

ERDÉLYI GABRIELLA A „SACRA POENITENTIARIA APOSTOLICA" HIVATALA ÉS MAGYAR KÉRVÉNYEI A 15-16. SZÁZADBAN (második k özlemény) In the 15

th and early 16

th century many people from Hungary ~ as from other parts of the Orbis christianus - claimed and used the grace issued by the Holy Apostolic Penitentiary in the form of papai absolutions, dispensations and licences. This phenomenon can be considered as part of the laicization process of laté medieval religious life. The study examines somé aspects of this quite intensive relationship with the Holy See: the social composition of supplicants, the geographical distribution of supplications as well as the changes of the relationship in time and the central topics of negotiation. The most important results of the analysis are that the majori ty of supplicants were simple people, lay and ecclesiastical alike, coming from all part of the medieval kingdom. It is alsó astonishing that the relationship was very intensive already in the first half of the 15

th century, and over the entire period centred around issues of religious practice (privileges concerning confession, mass etc.) and absolutions from different kinds of violence (murder, mutilation etc.)/ thus reflecting the well-known paradox of the piety and cruelty of laté medieval society. Bevezetés Kapcsolat - az alábbiakban ezzel a szóval találkozik az olvasó a leggyakrabban. Ez mindig legalább két felet feltételez. Jelen esetben az egyik oldalon a magyarországi keresztények, a másikon pedig kérelmeik címzettje, a pápa és a nevében eljáró kúriai tribunális állnak. Az utóbbi bemutatásának szentelt első közleményben részletesen ismertettem a középkori hivatal jellegét, összetett hatáskörét, ügyintézésének mechanizmusát és az általa intézett ügyek típusait.

1 Ezt követően a kapcsolatkeresés sokféle hátteréről, lehetséges motivációiról és technikai megvalósításának módozatairól adtam vázlatos képet. A továbbiakban mindezt a kérelmeiket személyesen intézők teljesítményével kapcsolatos gondolatokkal egészítem ki. A hangsúly itt tehát a tipikusan kezdeményező szerepben lévő másik félre helyeződik. Kik voltak azok, akik kapcsolatba léptek az apostoli fórummal? Felvázolom a kapcsolat társadalmi bázisát. Már ennek intenzitásából, vagyis a kérelmek - alább részletezendő - mennyiségéből is logikusan következik, hogy a római tribunális magyar közönsége a társadalom egészét lefedte. Sőt, mint látni fogjuk, a legtöbben egyszerű emberek voltak. Mivel e megnevezéssel gyakran élek majd, érdemes előre tisztázni, kik rejtőznek e kifejezés mögött. Negatív definícióval élve, a hatalmat, tudást, vagyont és az ellenőrzés technikáit birtokló eliten kívüli csoportokat értem alattuk. Szokás alsó rétegeknek, vagy legjelentősebb csoportjuk megnevezésével a parasztok és kézművesek néven illetni őket; én is ezt teszem.

2 Magyarországi parasztok és kézművesek kérelmezése nagy számban a pápai udvarban a 15. században? Elsőre teljesen hihetetlennek hangzik, ha e rétegek tudatlanságáról és műveletlenségéről szóló történetírói közhelyre gondolunk. A 1 Az első közleményt 1. ERDÉLYI, 2003a A tanulmány az OTKA posztdoktori (D-048297) ösztöndíjának keretében készült, megjelenését a Penitenzieria Apostolica engedélyezte. Vö. BÜRKE, 1991. 11. Dávid Sabean a hatalom és a felügyelet eszközeinek eloszlását szem előtt tartva elnyomókról és alávetettekről beszél. SABEAN, 1984. 20-27. Szimpatikus számomra Natalie Zemon Davis közelítése is, aki egy több dimenziós térben értelmezi a társadalmi rétegződést: DAVIS, 2001.15. A korai reformáció idejének szóhasználatában ők a Common man, a Gemeiner Mann, magyarul a „község". L. PÉTER, 2004.36-39.