Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 2. - FORRÁSOK - Strassenreiter Erzsébet: Peyer Károly emigrációs levelezése politikustársaival, 1948–1956 / 149–251. o.

Források a mozgalomban. Nem lehet ott egy bizottságot összehozni, és akik erre alkalmasok volnának, azokat Andrékó kifogásolja. Lehet, hogy beteg volt és ezért van a késés, de ezt csak feltételezem, tudni nem tudom. Ez is egyik ok, amiért át kellene menni, de sajnos nekem nincs pénzem és a helyzetet fent már leírtam. A német Pártkongresszus, amint az előttem fekvő hivatalos értesítés közli, július 10-14. közt van. Leveledben helyesen látod a dolgokat és nagy hiba, ha mi teszünk engedményeket, akkor, amikor senki sem kíváncsi a véleményünkre, legalább is még korai az idő. Szombati ügyében én nem tudok előbb semmit sem tenni, amíg személyesen nem beszélek Gellérttel. Károlyi könyvéről

250 tudok és közölték velem a rám vonatkozó részeket. Egy felületes és összeherdált munka, amelyben a maga szerepét igyekszik enyhíteni és ebben segítségére voltak itt élő K Lorsi

251 aki titkára volt. A rám vonatkozó mindkét állítás valótlan - Nem én alakítottam kormányt és ezt mindenki tudja és a találkozás is valótlan. Én soha sem voltam Peidlel együtt Londonban és így az autóbuszon nem találkozhatott velem. Az Internationale egyik jubileuma alkalmával Londonban voltam és Ágoston Péterrel

252 fel is kerestem Károlyit, aki akkor csípőcsonttörésben otthon feküdt. Ágoston akkor azt mondta ezeknek a degenerált grófoknak már nagyon korhadtak a csontjaik. Károlyi akkor oly gyalázatos hangon beszélt az egész magyar népről, hogy ez mélységes undort váltott ki belőlem. Soha sem voltam túlzó nationalista, de hazámról ilyen hangon én nem tudtam volna beszélni, mint a történelmi osztálynak ez a korcs lakája, aki még azt is mondta, nem fogja engedni, hogy gyermekei magyarul beszéljenek. Jászi Oszkár

253 egy körlevelet nekem is elküldött, mi a véleményem Károlyiról és én azt írtam, hogy sokat nem helyeselek, de azért nem állok be azok közé, akik most sárral dobálják és Jászi azt kérte, engedjem leközölni ezt. ^Károlyi Mihály, az 1918-as polgári demokratikus köztársaság elnöke. 1945 után Magyarország párizsi nagykövete. 1949-ben a Rajk-per miatt másodszor is emigrációba vonult. Károlyi Mihály emlékiratainak első, poszthumusz kiadására 1956-ban került sor, Londonban. Faith without illusion, Memoirs o/M. K. - Egy egész Világ ellen - emlékiratok. München, 1922.; Bécs, 1923; Bp., 1965. 251

K. Lorsi, Lorsi Ernő, újságíró, az 1918. októberi forradalom után külügyminisztériumi tanácsos, 1919ben emigrált Bécsbe, Németországba, majd az USA-ba. Károlyi Mihály emlékiratai I. kötetének összeállításában részt vett. Peyer Károly által említett időben már régen nem volt kapcsolatban Károlyival. ^Ágoston Péter, jogtudós, történész, egyetemista korában, 1893-ban csatlakozott az MSZDP-hez és részt vett a párt elméleti, politikai, mozgalmi munkájában. Az 1918-1919-es forradalmakban való részvétele miatt a népbiztos perben halálra ítélték. 19224^en a fogolycsere-akció keretében a Szovjetunióba került, majd Angliában élt, illetve Franciaországban telepedett le. 253 Jászi Oszkár, polgári radikális társadalomtudós, egyetemi tanár, politikus. 1914-ben az Országos Polgári Radikális Párt alapítója. A Tanácsköztársaság kikiáltása után emigrációba vonult, Bécsben, majd az USA-ban élt. 246