Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 2. - FORRÁSOK - Strassenreiter Erzsébet: Peyer Károly emigrációs levelezése politikustársaival, 1948–1956 / 149–251. o.

Források dat Hanzélyre vonatkozólag és ezt neki személyesen is megmondtam. Neki leg­alábbis meg kellett volna várnia, amíg a kibontakozás megtörténik, de nem mindent otthagyni. - Erőss Ferenc megbukott az egyetemi vizsgán, így nem marad más hátra, mint onnan elmenni, ha nem akar éhen halni. Amit lapjukról írsz, mindenesetre ér­dekes, de ennek ellenére sem merünk - amint leveledben írod, „az anyagi kérdés megoldásához erélyes kézzel hozzányúlni", mert Marton Béláéktól, 151 és hasonló szeméttől talán mégsem volna ildomos a Szociáldemokrata Pártnak támogatást elfo­gadni. Ezt a társaságot pedig azok tartják ki. A Szabad Világra 152 vonatkozólag, nem volt más megoldás. A Parisban maradtak a legutóbbi számmal kapcsolatban oly magatartást tanúsítottak, mellyel eddigi bizal­mamat tejesen megrendítették. Elhelyezkedésedre vonatkozólag csak azt közölhetem, hogy mi a magunk részé­ről, velem együtt, mindent elkövetünk megfelelő elhelyezés szempontjából. Erre azonban semmiféle garanciát nem tudunk vállalni. A Müncheni Rádió üzembe he­lyezésével, 153 az itteni munkakör meglehetősen háttérbe szorult és más átszervezések is vannak folyamatban, amelyek az eddigi alkalmaztatásokat is bizonytalanná teszik. Ezeknél az alkalmazásoknál a nyelvtudás, ha nem is tökéletesen, de szükséges, ép­pen ezért azt ajánlom, hogy látogasd a nyelvtanfolyamot. - Még van elég [idő] végle­ges elhatározásodat megfontolni, azonban figyelmeztetni kívánlak, hogy pár nappal ezelőtt érkezett ide Huszár József [?] elvtárs Angliából, aki igen szomorú képet fes­tett az ottani munkásviszonyokról, annak ellenére, hogy jól kereső textilmunkás volt és az angol nyelvet is jól beszéli. Az idegengyűlölet ott igen nagy, az élelmezési vi­szonyok pedig rendkívül nehezek. Csak idézem Huszár elvtárs szavait, aki azt mondta: „Ha már dolgozni kell, akkor szívesebben dolgozom itt, ahol az idegent szeretik és az életstandard oly magas, mint sehol másutt a világon." Már előző leve­lemben írtam, hogy Szabó Pál 154 és Kovács Imre is elhelyezkedtek magánvállalkozás­ban, azon kívül számos intellektüel helyezkedett el részben repülővállalatoknál, részben más üzemekben. Szakmunkásokat itt lámpással keresnek, és rengeteg mun­kát küldenek át Európába, mert itt megfelelő szakmunkás nincs. A munka mellett a politizálás bizonyos terhet jelent, de nem úgy, mint Európában, mert itt a negyven­órás munkaidő mindenütt keresztül van vezetve, a szombat és vasárnap tehát sza­bad, ami nagy előny és az itt élő elvtársaink is ezeken a napokon bonyolítják le az ő tevékenységüket. Az IRC-re vonatkozólag közölnöm kell, hogy az egyetlen szervezet itt Ameriká­ban, ami komolyan teljesíti feladatát. - Elekes elvtárs ügyében mindent elkövettünk, ami lehetséges, ismételten küldtem én is, az IRC is táviratot, és nem az én hibám, hogy ő az IRC helyett állandóan az IRO-hoz 155 fordul, amely remélhetőleg végülis el­151 Marton Béláéktól, azaz a magyar szélsőjobboldali emigráció képviselőiről, a fasiszta nemzeti központ vezetőiéről és híveiről van szó. 152 A Szabad Világ kiadását Peyer Párizsból átette New Yorkba. 153 A SZER európai központját Münchenben építették ki 1949 és 1951 fordulóján. L. BORBÁNDI, 1996. A SZER-rel kapcsolatos tényeket ebből a könyvből vettem. IM Szabó Pál, volt nemzeti parasztpárti képviselő, az MNB tagja. Az Eckhardt Tibor elleni összeférhetet­lenséget ő indította el, mert Eckhardt belépett az MHBK-ba. 155 IRO = International Rescue Office, elsősorban a menekültek megélhetési lehetőségeinek biztosításával foglalkozott. 206

Next

/
Oldalképek
Tartalom