Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 2. - FORRÁSOK - Kruppa Tamás: Okmányok és iratok a tizenöt éves háború időszakából, 1594–1597 / 51–92. o.

Kruppa Tamás: Okmányok és iratok a tizenöt éves háború időszakából (1594-1597) neque meoum laboribus parcam, quo propensam ad iuvandas res christianorum voluntatem, et in tuendis meis provinciis curam ac sollicitudinem Sacrae Caesareae Maiestati Vestrae, atque adeo universae reipublicae christianae probem. Caeterum gratiae Sacrae Caesareae Maiestate Vestrae me commendo, Deumque precor ut eam diu salvam et universo orbi christiano superstitem esse velit. Dátum Albae Iuliae 16. Április 1597. Sacrae Caesareae Regiaeque Maiestatis Vestrae servitor humillimus Sigismundus princeps 20. Ismeretlen beszámolója az erdélyi követek portai tárgyalásáról Konstantinápoly, 1597. április 28. (ASVe Fonáo Borghese III. Vol. SIC, ff. 62r-63r, másolat) A szultán hazatérése után Báthori Zsigmond a Portára küldte Ali csaust. Ibrahim pasa nagyvezír számára négy pontban foglalta össze a békefeltételeit: 1. Szulejmán szultán János Zsigmondnak és anyjának, Izabella királynénak adta a Tiszától és a Dunától kezdve, beleértve a mostani temesvári vilajethez, illetve a gyulai szandzsákhoz tartozó területeket, amelyek fölötti uralmat, Szulejmán ígéretére hivatkozva magának követeli 2. A Moldva és a Havasalföld feletti uralom, mivel mindkettő népének nagy része erdélyi származású, szintén a régi jogon az erdélyi fejedelmet illeti 3. Az éves adó, amely eredetileg 5000 arany volt, de mostanáig 15 000-re emelkedett, leszállítása a régi összegre. 4. Az összes kisebb és nagyobb várat, amelyet a háborúban Erdély fejedelme elfoglalt, örökre hagyják az ő birtokában. Ha a szultán elfogadja a feltételeket, akkor ezzel nemcsak a békét, hanem a császárral való szövetséget is tető alá lehet hozni. A feltételek főbb pontjai nemcsak a szultán, hanem a vezírek haragját is kiváltották, ami miatt Erdély nehéz háború elé néz. A fejedelemhez Ali csaust küldték, akit Hasszán belgrádi pasa fogságba vetett és ott tartott egy egész hónapig. Gyulafehérvárra pedig saját szolgáját küldte azzal, hogy a béke ügyében vele tárgyaljon. A fejedelem azonban azt válaszolta, hogy Alinak már válaszolt, és amíg nem kap választ a szultántól vagy a nagyvezírtől, nem akar semmit üzenni. Hasszán belátta, hogy saját magát sodorta halálos veszedelembe, ezért szabadon bocsátotta Alit, akit Ibrahim pasa nagyvezír Konstantinápolyban meghallgatott. Húsz napig gondolkozott a fejedelem feltételein, majd magához hívatta a csaust és megkérdezte tőle, hogy mitől lett ennyire bátor a fejedelem. Ali szerint a fejedelmet meggyőzték, hogy ne kössön fegyverszünetet a törökkel, és ha vereséget szenvedne is, akkor se béküljön, mert az egész keresztény világ számára káros lenne. Maga a fejedelem sem hiszi, hogy feltételeit elfogadják, inkább elszántságát akarta megmutatni, hogy a szultánnak okozott veszteség megismétlésére készül. Ali azt tanácsolta, hogy a szultán nevében írjanak a fejedelemnek, amit Ibrahim pasa meg is tett, aki a csaust, a régi naptár szerint, január 25-én visszaküldte a válasszal. A törökök is kételkednek a béketárgyalások sikerében, ezért elszántan készülnek a háborúra. Post reditum e bello Turcarum imperatoris princeps Transylvanus miserat huc ad portám quendam chausium Ally nuncupatum cum litteris ad Turcarum imperatorem. Et vezirum eius primarium ad tractandum de pacis conditionibus, quae in iisdem litteris ipsius quatuor continebatur. Harum prima fűit, qua Transylvanus commemorabat. Solymanum imperatorem decessorem moderni, post captam Budám remisisse in Transylvaniam atque ea detentione libertate donatum iuniorem 71