Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Erdélyi Gabriella: A „Sacra Poenitentiaria Apostolica” hivatala és magyar kérvényei a 15–16. században. Máodik közlemény / 3–103. o.

A levéltári kiadványok helye és szerepe a történettudományi kutatásokban zőbb irányzatai, divatáramlatoktól függetlenül, fokozottan igénylik az egyes személyekre, csoportokra, tárgyakra, helyekre, eseményekre vonatkozó, külön­böző levéltári egységekben elszórtan megbúvó adatok feltárását), valamint a le­véltárak felé irányuló közönségigényekkel (családkutatás, lakóhely, helyi közös­ség múltjának megismerése). 125 A publikált és készülő adatbázisok már eddig is számos módszertani problémát vetettek fel, amelyek lehetőség szerint még az ilyen kiadványok nagyobb mérvű elszaporodása előtt rendezést igényelnének. Gondoljunk csak az elérési pontként szolgáló adatok (név, helynév, tárgyszó stb.) megadásának kérdésére, ami alapvetően befolyásolja e segédletek használhatósá­gát. A szakma sürgető feladatának tekintjük a segédlet funkciójú adatbázisokra vonatkozó szabványok, követelmények, elvárások kidolgozását és rögzítését. Tudomásul kell venni, hogy az adatbázisok nem sorolhatók be a levéltári se­gédletek korábban meghonosodott - hazánkban jórészt az Ember Győző által kidolgozott és rögzített terminológiának megfelelően használatos - kategóriáiba. Ez vonatkozik azokra az adatbázisokra is, amelyek a levéltári egységek (fondok, állagok, sorozatok) leírását szolgálják. A Budapest Főváros Levéltárában - az ISAD(G) nemzetközi levéltári leírási szabványhoz igazodva kialakított - Regist­rum-adatbázis pl. felöleli több hagyományos segédlet (fond- és állagjegyzék, fond­törzskönyv, gyarapodási és fogyatéki napló, repertórium) adattartalmát is, de a korábban szokásostól eltérő felépítésben. 126 Miután az ISAD(G) alkalmazása a világ levéltárügyében mára elterjedt, minden készülő és akár nyomtatásban, akár elektronikus adatbázis formájában közzétételre szánt segédlet esetében megvizs­gálandó, hogy a felépítés és az adatelemek kompatibilisek-e a szabvánnyal. Kulcsfontosságú és jól körülhatárolható időszakok, témakörök forrásanyagát, amelyek iránt hosszú távon is érdeklődés várható, és sok szempontú kiaknázásra alkalmasak, indokolt tematikus leltárak, repertóriumok keretében feltárni. E téren maradandó értéket képvisel, és túlzás nélkül nemzetközi jelentőségű a magyaror­szági törökellenes felszabadító háborúk korának hazai és európai forrásait ösz­szegző háromkötetes munka. 127 Az egyelőre sajnálatosan ritka műfaj újabb kiváló, etalonként figyelembe vehető példája a Sopron város és vármegye 1848-1849. évi iratairól megjelent repertórium. 128 Kevéssé ítéljük viszont sikeres kísérletnek a hazai levéltárak zsidóságra vonatkozó forrásait bemutató, anyagát az egyes levél­tárak kiadott segédleteiből merítő „szupra-segédletet", amelyről szerzője maga is megállapítja, hogy „nem a levéltárak tényleges judaica-állományáról ad képet, 125 Ilyen típusú segédletek készítéséről számol be NAGY, 2002. 217-222. Hasonló irányba mutat a MOL több CD-ROM kiadványa (pl. Illésy-patika, Urbaria et Conscriptiones, A középkori Magyarország levéltári forrásai). Ujabban megjelent, fond- és állaghatárokon átnyúló tárgyi alapú nyomtatott se­gédletre példák: TROSTOVSZKY, 1996.; KÁLNICZKY, 1998. 126 A Registrum adatbázishoz, felépítéséhez alkalmazkodó leírás kísérleti fázisáról 1. SZEGŐFI, 2003. 22^6. (Az írásnak már a címe is jól érzékelteti, hogy az újszerű tartalom mennyire nehézkesen fe­jezhető ki a régi terminológiával.) 127 BARISKA-HARASZTI-VARGA J., 1986.; FELHÓ-TRÓCSÁNYI, 1987. 128 DOMINKOVITS-NÉMETH-POLGÁR, 1999. 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom