Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Krisch András: Adalékok a franciák magyarországi jelenlétéhez. A francia megszállás Ruszton 1809-ben / 13–22. o.

Krisch András: Adalékok a franciák magyarországi jelenlétéhez A francia túlkapásokra - amelyek azonban nem voltak jellemzőek - figyelmeztetett Simon László megyei jegyző augusztus 28-án. Ezután a rekvirálások során mindenképpen fel kellett jegyezni, hogy milyen katonai egységről van szó, ki a parancsnoka, továbbá, hogy az adott település július 23-tól (a fegyverszüneti egyezmény után ezekben a napokban tértek vissza ismét nagy létszámban a franciák a térségbe) a fenti időpontig mennyi ruházatot, lófelszerelést, bőrkendőt, vásznat, vasat, vörösrezet, sárgarezet és egyebeket kényszerült a katonaság követelésére készíttetni, vásárolni vagy kifizetni. Pontosan összeírták azt is, hogy ezek a cikkek milyen értékűek voltak, és az egyes személyek ennek mekkora részét biztosították. Ha a kiadásokról nyugta, elismervény is készült, akkor azt is be kellett küldeni a vármegyének, ha pedig ilyen nem volt, akkor elegendő volt a kereskedők számláit elküldeni. Abban az esetben, ha ilyen sem állt rendelkezésre, azt kellett feltüntetni, hogy hol és melyik kereskedőnél vásárolták az adott árut. Az utasítás szerint ezeket a részletes listákat legkésőbb augusztus 30-án délig kellett beküldeni a megyének. Ha az irat kiadásának napja, vagyis augusztus 28. után a francia katonaság ruhák vagy lófelszerelés átadását, illetve ezek javítását igényelte, követelésüket tilos volt teljesíteni, mert azt maguk a francia tábornokok tiltották meg.

24 Ezeknek a ruszti listáknak a további sorsáról sajnos semmit sem tudunk. A 7. dragonyosezred további gondokat is okozott: De Beine a várostól azt kérte, hogy a laktanyában

25 (Quartierhause) állítsanak fel egy minden szükséges eszközzel felszerelt kórházat. A városvezetés természetesen igyekezett kibúvókat keresni, és a kérést a város méretére és eladósodottságára hivatkozva visszautasította. Indokként hozták fel azt is, hogy a franciák a betegeket és a sebesülteket a szép időnek köszönhetően könnyen a soproni hadikórházba szállíthatják, a berendezést Ruszt - a megye utasítására - amúgy is már a megyeszékhelyre küldte. Most is bebizonyosodott azonban, hogy a francia katonaság kéréseinek nem lehet és nem is érdemes ellenszegülni. A francia alezredes kifejtette a válaszában, hogy követelésétől nem áll el, és a kórházat akkor is létrehozzák, ha a berendezést házról házra kell begyűjteni.

26 Az erőszakos rekvirálásra a város szerencséjére végül nem került sor, mivel az augusztus 14-szeptember 6. közötti kiadásokban már szerepelt a kórház számára szállított 54 porció kenyér,

27 az augusztus 13-31. közöttiekben pedig 1079 Ft a kórházi felszerelésekre.

28 A számlák tanúsága szerint a kórház üzemeltetése és fenntartása folyamatos kiadást jelentett a városi házipénztár számára, a leszállított kenyér mennyisége viszont azt sugallja, hogy a kórház nem volt jelentős méretű, ami érthető is, hiszen a több száz (kb. 600-700) fő befogadására alkalmas soproni kórházak mellett a ruszrinak valószínűleg csak kisegítő szerep jutott. Érdemes kissé elidőzni az augusztus 15-i Napóleon ünnepségnél. A francia császár születésnapját a megszállás alá került Magyarországon is megünnepelték, természetesen vigyázva arra, hogy a költségeket a megszálltak állják. Rusztnak a francia ünnepség 634,53 Ft-jába került.

29 24 R. A. I 88. Fasc. 295. Anni 1809. 25 Az épületben 1919 óta iskola működik, 1643-1712 között városháza volt, 1712 után laktanyaként használták. L. LANDESTOPOGRAPHIE, 1963. 522. 26 R.A. (E) Protocoll. Augusztus 8. 27 R.A. (E) Protocoll. Szeptember 6. 28 RA. I 88 Fasc. 295. Anni 1809. 29 R. A. I 88 Fasc. 295. Anni 1809. 17