Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - IRODALOM - Süttő Szilárd: Georgius Fejér: Codex diplomaticus ecclesiasticus ac civilis. Budae, 1829–1844; Czinár Mór: Fejér György Magyarország okmánytárának betűrendű tárgymutatója. Pest, 1866. Szerk. Sölch Miklós. Közrem. Furka Tamás. Előszó Érszegi Géza. Budapest, 2004. CD-ROM / 230–232. o.

Irodalom kezébe. Elég csak arra utalni, hogy ez a mű minden fogyatékossága ellenére pá­ratlan segítséget nyújtott a magyar medievisztika kibontakozásához, és a magyar középkor-kutatás integráns részévé vált. Ezen a negyven köteten, és a bennük rejlő mintegy tizenkétezer oklevélszövegen alapul a 19. és 20. század számos alapvető eredménye. Az okmánytárnak nem csak muzeális, tudománytörténeti értéke van; a régi, ma már meghaladott vagy időtálló munkák apparátusában is az egyik leggyakrabban idézett tétel. Ennek oka egyrészt az, hogy a Codex diplomaticus által érintett, 1439-ig tartó korszak okleveleinek modern kiadása még korántsem teljes, és nagyon sokáig nem is lesz az. Másrészt pedig az - és ezen későbbi oklevél-kiadások sem fognak változtatni -, hogy a Fejér György által megjelentetett oklevelek közül jó néhány elveszett, így ezek esetében az okmány­tár szövege hivatott az eredeti pótlására. Bizonyos tehát, hogy Fejér műve megkerülhetetlen segédeszköze a magyar középkor-kutatásának, és az is marad, hiszen e CD-ROM megjelenésével a kuta­tónak nem csak szidni, hanem használni is bőven lesz lehetősége azt. Használatát mindeddig erősen megnehezítette a mű korlátozott elérhetősége, ami a sokkötetes régi sorozatok esetében általános dolog. A Codex diplomaticus egyes köteteinek (VIII/6., IX/6., X/3.) ritkasága miatt már a századfordulón sem számított köny­nyen hozzáférhetőnek. A mű állományvédelmi okokból természetesen bonyolul­tabb és drágább reprográfiai eljárásokat követelt meg. Elsősorban ezeken a nehézségeken segít az új CD-ROM, aminek révén az Arcanum Kiadó fontos művel gyarapította digitális sorozatát, a Magyar Országos Levéltár pedig az őrizetében lévő talán legértékesebb anyag, a Mohács előtti gyűj­temény kutatását támogatja hathatósan. Az új adathordozó általánosan elérhető­vé teszi a Codex diplomaticus^, és a nyomtatott változatnál jobb tájékozódási lehe­tőséget kínál a magyar okleveles anyag tetemes hányadában, mégpedig a keresési lehetőségek bővítése révén. A szerkesztő tudniillik a CD-ROM-ra nem csak Czinár Mór indexét vette fel - amely a címszavak egységesítése révén néha többet kínál, mint a pusztán karaktereket azonosító elektronikus keresési módok -, ha­nem éppen a számítógépes keresés hatékonyságát növelte meg azáltal, hogy ke­mény munkával a sajtóhibák jelentős részét korrigálta. így most már nagyobb sikerrel lehet keresni olyan szavakra, amelyeknek például a au betűkapcsolatot kellene tartalmazniuk. A nyomtatásban azonban néhol ehelyett qn-nel állnak, vagy ha valakit éppenséggel a regia potestas érdekel, származékaira keresve meg fogja találni a nyomtatásban még Begiae potestatisként álló (X/4. 675.) alakot is. A Codex diplomaticus másik segédkönyve - Knauz Nándor évmutatója (Fejér György magyar okmánytárához évmutató, Budán, 1862.) - nem került fel a CD-ROM-ra, és nem is hiányzik róla: az évmutató egyrészt maga is igen sok hibát tartalmazott és meglehetősen hiányos volt, másrészt pedig épp az effajta segédlet helyett nyújt újat és jobbat a számítógépes keresőprogram. A lemeznek van néhány számottevő előnye más digitális kiadványokkal szemben. Ezek közül az egyik az, jól láthatóan feltünteti az oldalszámokat. Mint­hogy Fejért nem okleveleinek sorszámai, hanem köteteinek oldalszámai szerint szokás idézni, így e szerkesztői figyelmesség nélkül a másoktól idézett helyeket nehéz lenne megtalálni, a kiadványra pedig lehetetlen lenne korrekt módon hi­231

Next

/
Oldalképek
Tartalom