Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Soós László: Hatvany Lajos egy meg nem jelent könyvének bevezetése / 203–212. o.

Források Hatvány Lajosnak a magyar politikai rendszer felé - a hazatérés reményében - tett közeledési kísérlete nem járhatott sikerrel, mivel a Jövő című lapban 1921 és 1923 között megjelent cikkei miatt a Budapesti Királyi Ügyészség távollétében vádiratot nyújtott be ellene. A Bécsben élő szerző által írt cikkek kifogásolt részeit az ügyészség - szövegkörnyezetéből kiragadva - egymás után felsorolva az alábbiak szerint foglalta össze.

11 „Magyarország kardcsörtető politikát folytat a trianoni békével szemben s annak hatályos keresztülvitelét meggátolja. Magyarországon a dolgozó népet kizsákmányolják az uralmon lévő herék és orgyilkosok. Az antidemokratikus Magyarország vesztébe rohan, ezt az országot az utódállamokban lévő magyarságnak is gyűlölnie kell. A helyes irányt a bécsi emigráció politikusai képviselik. Ők képviselik az igazi demokráciát, ők lennének az igazi kormányférfiak, akikben bízhatik a nagy és kis entente. A nemzeti hadsereg csak védteleneket tud gyilkolni, és ártatlanokat megkínozni. Horthy zsarnok és bitorló, bandák és jogfosztó betyárok feje. Érti annak a módját, miként kell halkan, finoman gyilkoltatni. Magyarország barbár ország, amelyre az európai kultúra szószólói kemény ítéletet mondtak ki. Ezek a tételek azok, amelyek több-kevesebb változtatással a trianoni béke előtt és után a nemzetközi diplomácia minden magyarellenes állásfoglalásának megokolásául szolgáltak." A fentiek alapján az 1923-ban megfogalmazott vád: az 1921. III. te. 7. §-ába ütköző, a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló bűntett. Az ügyészségi eljárás megindítása, valamint a magyar útlevél kiadásának megtagadása után Hatvány könyvének megírására semmi remény nem maradt. A könyv kiadására tett próbálkozás egyetlen hozadéka az itt közölt Bevezetés maradt, amely nem csupán a szerző véleményét tükrözi az első világháborút lezáró békekötésről, hanem politikai nézeteinek változásáról is tájékoztat. Forrás Bevezetés

12 A háború folyamán wilsonista

13 voltam, ami annyit jelent, hogy hittem - az entente győzedelme esetén - az általános leszerelésben, illetve általános hadkötelezettség beszüntetésében. Hittem azt is, hogy legyőzetésünk esetén az integer Magyarország területén autonómiát kapott nemzetiségek fognak egymás mellett teljes egyenjogúságban élni. 11 MOL, Igazságügy-minisztériumi Levéltár Általános iratok (K 579) U-1927-5101. A Budapesti Kir. Ügyészség felterjesztése az igazságügy-miniszter részére a Hatvány Lajos elleni vádiratról. Budapest, 1925. július 4. 12 MOL K 64-1923-41-434 Bevezetés. Géppel írt tisztázat év nélkül. 13 Wilson, Thomas (1856-1924) amerikai politikus. 1912-ben a Demokrata Párt jelöltjeként az Egyesült Államok elnöke, 1916-ban újraválasztották. 1917. február 4-én hadat üzent Németországnak. Az 1918. január 18-án kelt üzenetében foglalta össze azokat az elveket, amelyek a béketárgyalásokon, mint a wilsoni 14 pont váltak ismertté. Wilson személyesen megjelent a béketárgyalásokon, de a népek önrendelkezési jogának tiszteletben tartását a Párizs-környéki békeszerződések során nem tudta elfogadtatni. 206