Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Katona Csaba: Adatok Békés megye 18. század eleji jobbágymigrációjához: különös tekintettel Békéscsabára / 133–164. o.

Közlemények hogy az ifjabb Tessediket nem csak Szarvasra, de Aszódra is hívták lelkésznek, ám ő végül a békési települést választotta.

83 Az 1753-ban Nyíregyházát megszálló csabaiakkal eltávozó Vandlik Márton utódaként Csabára érkező Gyurcsek (Georgiades) János Pilisről érkezett.

84 Draskóczi Milecz Mihály, aki 1785-1799 között lelkészkedett Csabán, korábban Cinkotán szolgált.

85 Szeberinyi Andor, aki jóval később, 1849-1853 között volt segédlelkész Csabán, a Pest megyei Maglódon született.

86 Az egyházi kereteket mindehhez az szolgáltatta, hogy Csaba (miként egész Békés vármegye) 1727-ig a hatalmas területet átfogó nógrádi-békési-pesti egyházmegyéhez tartozott,

87 amelyben a főesperesi tisztséget a korábbi csabai lelkészek közül Burián Sámuel

88 és Gyurcsek (Georgiades) János is betöltötte.

89 Összegezve: Békés vármegye egészét vizsgálva, a Békéscsaba sajátos arculatából fakadó nógrádi és pesti kapcsolatok nélkül, a megyéből más megyékbe kivándorló családok számát tekintve Nógrád, de különösen Pest vármegye periférikus helyre szorult volna, jelentősen lemaradva Heves és Bihar vármegyék mögött. Csaba egyedinek mondható kapcsolatait a „csupán" a vármegyékre fókuszáló statisztika nem hozta felszínre, sőt elrejtette azt, holott e település evangélikus jobbágyságának be-, illetve elköltözésében meghatározó szerepet játszott a kulturális kötődés, a felekezeti hovatartozás. Ezt bizonyítja, hogy a ki- és beköltözések sodrása Csaba esetében a jobbágyság mellett az egyházi értelmiséget is magával ragadta, sajátos módon hasonló útirányt szabva meg számukra, mint a jobbágyoknak. Pest és Nógrád megyék nagyobb távolsága miatt ennek okát nem kereshetjük „csak" a korábbi lakóhellyel való kapcsolattartásban, a döntő hangsúlyt a kulturális-felekezeti kötődésre kell helyezni. Szervezett telepítések a befogadó vármegyékben Ha csak érintőlegesen is, de zárásképpen érdemes feltérképezni, hogy a számos volt békési jobbágynak új otthont adó Ernőd, Csökmő, Torda, Vértes, Mezőtúr, Törökszentmiklós, Tiszaroff, és Gyalu esetében valóban van-e nyoma valamiféle szervezett telepítési akciónak? A nyolc település közül Ernőd Borsod vármegyében található, a többi Hevesben és Biharban. A borsodi Emődre az ott letelepedett valamennyi Békés megyei család Csabáról érkezett, arról a településről, amely, mint láthattuk, más irányú - döntően pesti és nógrádi - kapcsolatokat ápolt, mint a megye egésze. Ernőd a 17-18. század fordulóján pusztává vált,

90 ami megerősíteni látszik, hogy nem lehet véletlen a tizennégy csabai jobbágycsalád együttes ideköltözése;

91 Molnár Ambrus is szervezett telepítést sejtett a nagyarányú migrá83 PENYIGEY, 1980. 47. 84 HAAN, 1991. 72. 85 HAAN, 1991. 75. 86 HAAN, 1991.97. 87 KOVÁCS, 1998. 223. 88 HAAN, 1991. 60.; KOVÁCS, 1998. 222. 8

') HAAN, 1991. 72.; KOVÁCS, 1998. 223. *> CSÍKOSI, 1939. 50. 91 A Borsod vármegye területére irányuló jobbágymigrációra nézve: BÁRSONY, 1980.19-34. 144