Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Miskolczy Ambrus: Horn Ede számvetéseiből, 1850–1851 / 105–131. o.

Miskolczy Ambrus: Horn Ede számvetéseiből 1850-1851 ként sarcolt meg Haynau. Utal egy kamaszfiú esetére, aki bár nem vett részt a horvátok elleni népfelkelésben, csak egy elesett horvát katona zsákját vitte magával, ezért elítélték. Amikor kiderült, hogy zsidó, a tábornagy megváltoztatta az ítéletet, és a halálba küldte. Hangsúlyozta, hogy mindenütt jogbizonytalanság uralkodik. Márpedig: „Ahol az egyén jogait nem biztosítják, a tulajdon sincs biztonságban, az igazságügyi intézmények értéktelenek."

73 Valószínű, hogy - bár Bécsből keltezett tudósításként tüntették fel - ugyancsak Horn Ede írta azokat a szemlecikkeket, amelyben tollhegyre tűzte az ellenforradalom egyik legvéresebb szájú publicistáját. Johann Janotyckh von Adlerstein három kötetben állította össze - természetesen diszkreditáló magyarázatokkal - a magyar forradalom kronológiáját, majd társadalmi és politikai vázlataiban „a zsidó szégyensajtót": a pesti német nyelvű magyar lapokat, Izrael, azaz „a pokol démonainak" termékeiként aposztrofálta. Nem személyeskedésként, hanem magyarázatként hat az, ahogy a „bécsi tudósító" példákkal érzékeltette, hogy démonológusunk szerencsétlen frusztrált értelmiségi, aki alkalmi munkákból élt, amíg az ellenforradalom nem adott alkalmat a kiteljesedésére, és így a szégyensajtó az ostromállapottal kezdődött.

741 Nem tudjuk, pedig fontos lenne tudni, hogy ki recenzálta Eötvös Józsefnek A nemzetiségek egyenjogúsításáról Ausztriában című röpiratát.

75 Talán Horn Ede, mert ismerhette Eötvös műveit, és aki a névtelenül megjelent röpirat lehetséges szerzőjének kilétét ki is találta: „Valószínűleg magyar; - talán Eötvös?" A recenzió tárgyszerű ismertetés, nem árul el semmit saját elképzeléseiből, azt is talán a folyóirat szerkesztője szúrta be két gondolatjel közé, hogy „Sok tételét a Grenzboten feltétlenül aláírja." Némileg rejtély, ha ismerte Horn ezt a munkát, miért nem dolgozta be saját röpiratába? Nyilván korábban írta saját munkáját. Ha viszont ő recenzált, miért nem utalt saját irományára? Persze, ha még sajtó alatt volt ez, akkor célszerűnek bizonyult a hallgatás. A háromszöggel aláírt tudósítások sorát az az 1850. május 10-i beszámoló nyitotta meg, amelynek anyaga mindenképpen Pestről érkezett, de feltételezésünk szerint Horn Ede bővítette ki Lipcsében. A cikk többek között pesti egyetemi tanárok elbocsátásáról tudósít. Ez kétségtelenül pesti tudósítás, de az okfejtés vége, hogy miért kell kiszolgált katonákat erős felügyelet alatt tartani, már lipcsei lehet: „A radikálisok itt logikus alapon állnak - az elkövetkező háború ezt a kérdést is megválaszolja."

76 A következő - háromszög nélküli, ám ugyanazon kéztől származó - pesti tudósítás már önkritika is, ha Horn Ede írta, mert meglehetősen gunyorosan ír a márciusi oktrojált alkotmányról, amelyet sokan európai szükségszerűségnek tekintenek, így a cseh Palacki, a régi osztrák ellenzéki Andrian és 73 Aus Ungarn. Die Grenzboten, 1850. L/l. 6. sz. 209-212. 74 Schriften über Ungarn. Die Grenzboten, 1850. L/l. 7. sz. 262-268., Schriften über Ungarn. Die Grenzboten, 1850. L/l. 9. sz. 344-349. 75 Ueber die Gleichberechtigung der Nationalitáten in Oestreich. Die Grenzboten, 1850. L/2. 16. sz. 101-104. 76 Aus Pesth. Die Grenzboten, 1850. L/2. 22. sz. 313-315. 127