Levéltári Közlemények, 75. (2004)

Levéltári Közlemények, 75. (2004) 1. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Dávid Ferenc–Fatsar Kristóf: Esterházy „Fényes” Miklós herceg itineráriuma és az általa rendezett ünnepségek hercegi rangra emelkedésétől haláláig, 1762–1790 / 83–103. o.

DÁVID FERENC-FATSAR KRISTÓF ESTERHÁZY „FÉNYES" MIKLÓS HERCEG ITINERÁRIUMA ÉS AZ ÁLTALA RENDEZETT ÜNNEPSÉGEK HERCEGI RANGRA EMELKEDÉSÉTŐL HALÁLÁIG (1762-1790) THE ITINERARY OF MIKLÓS ESTERHÁZY („THE MAGNIFICENT") AND THE FESTIVITIES ORGANISED BY HÍM FROM HIS RECEIVING THE RÁNK OF DUKE UNTIL HIS DEATH (1762-1790). The plans of amplifying, extending the palace of Süttör had been made by count Miklós Esterházy almost from the moment of receiving the ránk of count. The works were so advanced by 1765 that count Miklós could spend spring, the beginning of summer and autumn here. He named Süttör Castle and the settlement belonging to it Eszterháza at Christmas 1765. From 1766 to 1790 the count led the same life: he spent the winter months in Vienna, moving to Eszterháza at the end of carnival time. The losing party of extending Eszterháza was the family's old centre of land administration, Kismarton. From among the castles only Köpcsény — close to Pozsony — had a priviliged role. The itinerary sheds light on life and representation in the castle, on the theatres, the garden and the forest, places more and more suitable for grand amusement. The musical, theatrical repertoir of Eszterháza became complete with the concerts, operas, prose performances and puppet shows organised in the castle chambers. A herceg itineráriumának első forrása az Esterházy család hercegi ága levéltárának P 149 törzsszámú egysége a Magyar Országos Levéltárban. A törzsszám a Központi birtokigazgatás — Vegyes iratok állagot foglalja magába és több kisebb alegységre bomlik. Az első iratcsoport nyolccsomónyi anyaga döntő többségében Esterházy ,fényes" Miklós birtokigazgatással kapcsolatos leveleit és az azokhoz kapcsolódó iratokat tartalmazza, valamint mástól származó, hasonlójellegű dokumentumokat.

1 Esterházy „Fényes" Miklós itineráriumának elkészítéséhez a tőle származó iratok keltezése adta az alapot. A hercegtől származó iratoknak azonban nem mindegyike saját kézzel aláírt. Ezek két csoportra oszlanak. Egy részük iratmásolat, amelyek eredetijét olyan helyre küldték, ahonnan nem kerülhetett vissza a hercegi irat-, illetve levéltárba. A másik csoportba olyan iratok tartoznak, amelyeket valamilyen oknál fogva nem a herceg látott el kézjegyével. Ilyen pl. az amúgy csekély számú magyar nyelvű levél. Néhány esetben az is előfordult, hogy a hercegi iraton egyáltalán nem szerepelt aláírás, csak a külzet felirata tájékoztat arról, hogy az ő leveléről van szó. A nem saját kezűleg aláírt iratok egy részének van sajátkezű vázlata, más esetekben a herceg hollétét ugyanazon a napon kelt, saját kézzel aláírt levelek igazolták. A herceg aláírása nemcsak leveleken, hanem tisztviselők levelein és kimutatásain is szerepel, ellenjegyzésként. A levelek címzettjei többnyire Kismartonban, Eszterházán és Bécsben éltek, a herceg szinte napi kapcsolatban állt velük. Néha az is előfordult, hogy egy napon több levelet is írt ugyanannak a személynek, azokon a napokon, amikor levélírásra szánta magát, sokszor féltucatnyi irat is keletkezett. A herceg levelezésének adatait udvarmesterének éves számadása segítségével egészítettük ki. Az 1762-től 1790-ig szinte teljes sort alkotó iratanyagot az Esterházyak fraknói levéltára őrzi. Az udvarmester számolta el a hercegi konyha, a cukrászat, a 1 Az itinerárium lábjegyzeteletlen adatai ebből a levéltári egységből származnak.