Levéltári Közlemények, 75. (2004)

Levéltári Közlemények, 75. (2004) 1. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Kis Péter: Kiadatlan oklevelek az Erdődy család Bécsben őrzött levéltárából, 1251–1297 / 65–81. o.

KIS PÉTER KIADATLAN OKLEVELEK AZ ERDŐDY CSALÁD BÉCSBEN ŐRZÖTT LEVÉLTÁRÁBÓL (1251-1297)* UNPUBLISHED DIPLOMÁS FROM THE ARPAD AGE KEPT IN THE ARCHIVES OF THE ERDŐDY FAMILY, IN VlENNA. The archives of the Erdődy family was inaccessable to historians from the 1920s, and in compliance with the contract of deposit it is forbidden to make any copies of the diplomás. With the work of archivists, medievalists, Hungárián archivál delegates to Vienna, however, the matériái was provided with adequate and easily accessible aids. At present time the collection prior to 1526 consists of 5 chronological parts, meaning about 2000 diplomás (because of the transcriptions it actually means round 3000 diplom texts). More than a third of the diplomás available in the publication deals with the history of the Gutkeled family and Bihar county (more precisely, the region called Érmellék), whereas a quarter of diplomás is related to the history of Slavonia. There are three royal diplomás — two of them originál — among the diplomás too. A magyar történetírás történetében több szempontból is fontos időszakot jelentettek az 1860-1870-es évek. Ekkor irányult a forrásfeltárói és forráskiadói érdeklődés a korábban a kutatók elől jobbára elzárt családi levéltárak felé. Ezekhez az évtizedekhez köthető a monyorókereki gróf Erdődy család galgóci archívumának első rövid ismertetése, majd az iratanyagának — a kor történetírói felfogásához mérten — rendszeresnek mondható publikálása is.

1 Az 1920-as évektől kezdve azonban az akkor már csehszlovák területen lévő levéltár hozzáférhetetlenné vált a további kutatás és forráskiadás számára. Jellemző módon nem használ(hat)ta Szentpétery Imre sem.

2 A levéltár egy részét jelenleg a Haus-, Hof- und Staatsarchiv őrzi Bécsben. A letéti szerződés értelmében a levéltár anyagáról sem mikrofilm, sem xerox-másolat nem kéA kutatásaimat 2002-ben a Magyar Ösztöndíj Bizottság és a Bécsi Collegium Hungaricum közös ösztöndíja, illetve 2003-ban a Klebelsberg Kuno Ösztöndíj támogatásával végeztem. Szeretném kifejezni hálámat gróf Erdődy Imrének, hogy engedélyezte számomra a kutatást a levéltárban, és Fazekas István bécsi magyar levéltári delegátusnak, akinek segítsége nélkül jóval kevésbé lettek volna eredményesek bécsi kutatóútjaim. Köszönettel tartozom Kurecskó Mihály levéltárosnak (Magyar Országos Levéltár) és Körmendi Tamás egyetemi tanársegédnek (ELTE BTK) a forrásszövegek összeolvasásában való közreműködésükért, Zsoldos Attila osztályvezetőnek (MTA TTI) pedig észrevételeiért, tanácsaiért. 1 Jelen bevezető soroknak nem feladata az Erdődy levéltár történetének és kutatástörténetének öszegzése, ezért csak a legfontosabb pontokra térek ki. Az Erdődy család különböző ágainak levéltárait ismerteti: KOSÁRY DOMOKOS: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. Bp., 1970. I. 656658. 1875-ben a Magyar Történelmi Társulat kirándulása során látogatták meg az Erdődy levéltárat, 1. VÉGHELY DEZSŐ beszámolóját: Századok, 9. (1875) 576-581. A feltárt oklevelek közül föleg az Árpádkoriak publikálását vették tervbe a Hazai Okmánytárban (Hazai okmánytár. I—VIII. Kiad. NAGY IMREPAUR IVÁN-RÁTH KÁROLY-VÉGHELY DEZSŐ. Győr-Bp., 1865-1891.; = HO). Az utolsó három kötetben, 1876 és 1891 között, összesen 58 oklevelet tettek közzé, nagyrészét — 53 darabot — a VII. kötetben. A 20. század elején VARJÚ ELEMÉR, majd az I. világháború után IvÁNYl BÉLA publikált a Losonci család történetére vonatkozó itteni okleveleket (Oklevéltár a Tomaj nemzetségbeli losonczi Bánffy család történetéhez. III. Szerk.: VARJÚ ELEMÉR-IVÁNYI BÉLA. Bp., 1908-1928.). Meg kell jegyezni, hogy Fejér György nevezetes okmánytárának bevezető kötetében megemlíti a fontos családi levéltárak sorában az Erdődyekét (Codex diplomaticus ecclesiasticus ac civilis. [Prodromus]. Stud. et op. FEJÉR, GEORGIUS. Budae 1829. XL.), a későbbiekben azonban onnan nem adott ki oklevelet. 2 SZENTPÉTERY IMRE: Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke 1-11/1. Bp. 1923-1943. (= RA). Szentpétery a HO közléseire támaszkodott, miként Tade Smiciklas is: Codex diplomaticus regni Croatiae, Dalmatiae ac Sclavoniae. II-XV. Ed. SMICIKLAS, TADE. Zagrabiae, 1904-1934. (Az Árpád-korral foglalkozó kötetek még az I. világháború előtt jelentek meg.)