Levéltári Közlemények, 75. (2004)
Levéltári Közlemények, 75. (2004) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Pálffy Géza: Mellőzött magyarok? Hadikonferenciák ülésrendjei 1660–1662-ből és 1681-ből / 47–63. o.
Pálffy Géza: Mellőzött magyarok? 57 juk adott válaszok stb.) mellett az ország életében legmeghatározóbb szerepet játszó magyar főméltóságok (tanácsosok) véleményét ismét külön és többször is kikérték. 40 Mindez azonban egyáltalán nem tartható ezen országgyűléshez köthető különleges újításnak, hiszen már az 1662. évi diéta idejéről is rendelkezésünkre áll néhány hasonló, a titkos és a magyar tanácsosok között hadügyekben folytatott tárgyalási jegyzőkönyvfogalmazvány. 41 De bizonyosak vagyunk benne, hogy efféle véleménycserékre a pozsonyi diéták alatt már jóval korábban, akár a 16. században is (ha nem is teljesen ilyen keretek között) sor került. Az 1681. évi egyeztetéseknek ugyanakkor feltételezhetően fontos szerepe lehetett abban, hogy a magyar alkotmány felfüggesztésének évtizedét követően a komoly politikai és vallási viták ellenére az egyensúly kezdett helyreállni az udvar és a rendek között. Hogy a közleményünkben említett tárgyalások az 1660-1680-as években valójában miként folytak le és hogyan, illetve mennyiben befolyásolták a Magyar Királyság sorsának jövőbeli alakulását, azt a következő évtizedek szisztematikusan végzendő kutatásainak kell majd tisztázniuk. Az ez ideig általában egy-egy levél vagy vélemény alapján gyorsan levont (gyakran egyoldalú) következtetés helyetti, a kulisszák mögé is belátni képes, gondos vizsgálat azonban nem reménytelen. Bár kétségtelen, hogy ez a 17. század folyamán akár egy-egy hadi- vagy egyéb tanácskozás kapcsán is fárasztó, szisztematikus és nem ritkán hónapokig tartó kutatást igényel, erre azonban — a Haus-, Hof- und Staatsarchiv sokrétű (a Titkos Tanács, illetve Konferencia feladatait, hatáskörét és működését érintő) fondjaiban (elsősorban a Titkos Konferencia üléseinek készülő osztrák kiadásában); — a központi kormányszervek anyagában, mindenekelőtt az Udvari Haditanács és az Udvari Kamara egykorú iktatókönyveiben, illetve magyar vonatkozású iratcsoportjaiban; — az uralkodók és a főhercegek befolyásos tanácsadóikkal és a magyar főméltóságokkal való levelezéseiben; — a tanácskozásokon jelenlévő idegen tanácsosok nem kis részben a mai Cseh Köztársaság különböző kerületi levéltáraiban vagy Ausztriában és Németországban őrzött egykori arisztokrata (pl. Csehország: Lobkowitz, Schwarzenberg, Nostitz; Ausztria: Auersperg, Lamberg, Portia; Németország: Öttingen 42 stb.) családi archívumok nem feltétlenül magyar vonatkozásúnak tűnő iratcsoportjaiban (hivatali iratok, naplók, levelezés stb.); valamint A szakirodalom ezzel kapcsolatban patetikus hangnemben és meglehetősen semmitmondóan a következőket állítja: „Az alatt a király tanácskozott tanácsosaival a beadott országos sérelmekre adandó válasz felett. A magyar tanácsosokban, úgy látszik, keveset bíztak. Hallgatagok voltak; a közelgő vész zúgását vélték hallani, s ez gondolkodóba ejté őket." ZSILINSZKY M.: A magyar országgyűlések, i. m. 473. Pl. 1662. július 3l-ről, augusztus 5-6-ról vagy szeptember 5-ről: ÖStA KA Aktén des Wiener Hofkriegsrates Exp. 1662. Sept. No. 46., unfoliert. E levéltárakra részletesen 1. Archivalien zur neueren Geschichte Österreichs, i. m. Bd. I. passim és SENELL, S.: Die Geheime Konferenz, i. m. 421-431.; anyagukból szerény másolatgyűjtemény található a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában, vö. A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottsága másolat- és kéziratgyüjteményének ismertetése. Összeáll.: LUKINICH IMRE. Bp., 1935. különösen 51-54. és 61-67.
