Levéltári Közlemények, 75. (2004)
Levéltári Közlemények, 75. (2004) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Pálffy Géza: Mellőzött magyarok? Hadikonferenciák ülésrendjei 1660–1662-ből és 1681-ből / 47–63. o.
54 Közlemények még akkor is, ha ezért nem kaptak az udvari fizetőmestertől (Hofzahlmeister) rendes fizetést, és nem is vettek rendszeresen részt a központi kormányszerv ülésein. 29 Ugyancsak jól bizonyítja Zrínyi tényleges titkos tanácsosságát a forrásunkban másodikként említett, az 1662 késő tavaszi pozsonyi diétát 30 megelőzően, március l-jén szintén a császárvárosban tartott hadikonferencia ülésrendje. Ezen a bán ekkor egyedüli magyarként ült a Geheimratok (ekkor 13 fő, valamint ismét Christoph von Dorsch titkár) oldalán. E tanácskozás szintúgy kiváló bizonysága annak, hogy Raimondo Montecuccoli kudarcba fulladt erdélyi hadjáratát követően megvolt a magyar előkelőknek (ezúttal Rutkay titkáron kívül, de Zrínyivel együtt összesen nyolcuknak) a lehetősége, hogy részletesen kifejtsék véleményüket a „Magyarország és Erdély megoltalmazása és megvédelmezése" („beschüz- unnd conservierung Hungarn unnd Sibenbürgen") ügyében egybehívott értekezleten. De ugyanerre a magyar tanácsosoknak — a szakirodalomban sokat idézett, nevezetes Opiniójuk szerint 31 — 1661 januárjában Bécsben, majd június 25-én Pozsonyban 32 is alkalmuk adódott; miként ezen esztendőkben még jó néhány, eddig ugyancsak vizsgálatlan esetben, amelyekről a már többször említett velencei követjelentések számolnak be. 33 Mindezek ismeretében bátran kijelenthető, hogy a bécsi udvarnak és a magyar főméltóságoknak (tanácsosoknak) a 16. század első felétől többnyire nyomon követhető állandó egyeztetése a legfontosabb döntések meghozatalának előkészítésekor — a közfelfogással ellentétben — az 1660-as évek első felében sem szünetelt. Hangsúlyozni szükséges azonban, hogy a pusztán az egyik fél véleményét összegző és a magyar politikai elitbeli ellentétekről csak részben árulkodó vélemények alapján nem állapítható meg a kérdéskör lényege, azaz milyen eredménnyel tudták a magyar tanácsosok az 1660-1662. évi egyeztetések alkalmával az ország és saját érdekeiket érvényesíteni, vagy akár maga a titkos tanácsos Zrínyi milyen hatékonyan tudott pl. 1662 tavaszán a Erre Pázmány Péter kapcsán említett előadásában (1. a 11. lj-et) már TuSOR PÉTER is utalt. FABÓ ANDRÁS: AZ 1662-diki országgyűlés. Bp., 1873.; ZSILINSZKY MIHÁLY: A magyar országgyűlések vallásügyi tárgyalásai a reformátiótól kezdve. III. 1647-1687. Bp., 1893. (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság Kiadványai) 186-267. Vö. még újabban BERANGER, JEAN: Les „Gravamina". Remondstrances des dictes de Hongrie de 1655-1681. Paris, 1973. „Opinio dominorum consiliariorum Hungarorum in conferentia apud Suam Celsitudinem, Principem a Portia, Viennae die 15 mensis Januarii anni 1661 habita, praesentibus attunc ibidem intimis quoque dominis consiliariis Germanis perlecta." MOL P 125 Esterházy család hercegi ágának lt. Esterházy Pál nádor. No. 9321. (34.); többször foglalkozott vele: VÁRKONYI Á., R.: Török világ, i. m. 17-18., 52.; UŐ: Országegyesítő kísérletek, i. m. 1086-1087.; UŐ: A Királyi Magyarország, i. m. 101-102. stb.; kiadásán a Hadtörténelmi Közlemények számára jelenleg BENE SÁNDOR dolgozik. Vö. még ÓvÁRY L.: A Magyar Tud. Akadémia, i. m. 162.: No. 1053. és No. 1056. „Posteaquam die vigesima quinta praesentis mensis in civitate nostra Posoniensi certos fideles nostros potiores consiliarios Hungaros convenire, eisdemque tam de securitate ac in sedibus suis permansione miserae plebi procuranda, quam verő conservatione armatae nostrae, in tutamen et incrementum praecise Patriae illius, eo collocatae, aliisque statum publicum concernentibus negotiis ..." MOL P 1967 Perényi család lt. Családtagok évrendezett iratai. Tétel 11. fol. 85-86. (1661. jún. 30., Bécs), illetve a velencei követ jelentése a congresso di Possoniáról Hans Rottal beszámolója alapján: PR1BRAM, A. F.: Venetianische Depeschen, i. m. 654. (1661. július 2., Bécs) Részletesen 1. uo. Register, 723. oldal alapján.
