Levéltári Közlemények, 75. (2004)
Levéltári Közlemények, 75. (2004) 2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Szabó Csaba: Dokumentumok a zsidó kivándorlás történetéhez (1948–1953) / 155–232. o.
184 Forrásközlések Sándor Péterfi Nagy Péter Péterfi Sándor Nagy Péter Sándor Nagy Péter Péterfi Nagy Péter Sándor Nagy Péter Péterfi Nagy Péter azt kérdezi, hogy ebben az esetben milyen módon lehet igazolni, hogy az illető tényleg Magyarországból ment ki. az eljárás megkönnyítése céljából szeretné, ha a megfelelő zsidó hitközség igazolása elégséges lenne azzal, hogy az igazolás valódiságáról meggyőződést lehessen szerezni, szerint a hitközségek irattárai is sokhelyütt elpusztultak, azt állítja, hogy megmaradtak a központi nyilvántartók. Helyesebb, ha a konstrukciót a hivatalos kimutatásokra alapítjuk, nem pedig egyházi kimutatásokra. Azt javasolja, maradjunk a helyhatósági bizonyítvány szükségessége mellett. szerint kettéválik a kérdés; a mai Magyarország területén és a többi területeken lakottak kérdésére. Ami a mai Magyarország területét illeti, ragaszkodjunk a hatóságok igazolásához, azzal a tágítással, hogy ha az irattárak elpusztultak, úgy más igazolás elfogadása vélelmezhető. Ez mérlegelés tárgyává tehető. Tehát Magyarország területéről a helyi hatóság igazolása szükséges; amennyiben azonban a hatóság igazolja, hogy az irattár megsemmisült, úgy esetleg joga lehet az illetőnek a hitközségek országos irodája által igazolni az itt lakást. Itt megjegyzi, hogy nem vettük tekintetbe a nem zsidó vallású kivándorolni akarókat. magáévá teszi ezt a formulázást. Csak mint lehetőséget szeretné intézményesen biztosítani azt a jogot, hogy kis helyeken például a hitközség igazolása érvényes legyen, ha a hatósági irattárak elpusztultak. Hátra van még a második csoport: akik nem a mai Magyarország területéről vándoroltak ki. megjegyzi, hogy ez nehéz kérdés. Bármely formulázás olyan félrevezetésekre ad lehetőséget, ami nem érdeke egyik tárgyaló félnek sem. Milyen hatóság adhat ki például igazolást arról, hogy valaki az akkoriban Magyarországhoz tartozó Erdélyből, Romániából, vagy Szlovákiából érkezett ki. közbevető javaslatot tesz. Olyan esetben, amikor valaki ki akar menni eltartó rokonához, az onnan kéri az illető kimenetelét, annak biztosításával, hogy el akarja tartani, — kivételes esetben a kint már letelepedett hozzátartozó ott bejelentheti a hatóságoknál, ha nem Magyarországról ment ki. Az izraeli állam külképviselete az illető államban szerezze be a szükséges igazolásokat és küldje be a magyarországi külképviseletnek. megjegyzi, hogy ilyen iratbeszerzés a gyakorlatban mintegy két hónapot, legfeljebb hármat vesz igénybe. a javaslatot elfogadja, azzal a megjegyzéssel, hogy ha az időfaktor felmerül, akkor külön türelmi időt kérnének ezekkel az esetekkel kapcsolatban. megkérdezi, hogy a bizonyítás kérdésével kapcsolatban van-e még valami probléma.