Levéltári Közlemények, 75. (2004)

Levéltári Közlemények, 75. (2004) 2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Szabó Csaba: Dokumentumok a zsidó kivándorlás történetéhez (1948–1953) / 155–232. o.

178 Forrásközlések déséhez, azáltal is, hogy az érzésünk szerint Izrael részéről is nem kí­vánatosnak tartott illegális kivándorlás megszűnik, és e helyett az Iz­raelbe kivándorolni akarók törvényes úton, nyugodt lélekkel hagyhat­ják el Magyarország határait. — Felszólítja Izrael képviselőjét, tegyen napirendi javaslatot. Péterfi megköszöni a személyével és Izrael állammal kapcsolatban mondott üdvözlő szavakat. Maga is kötelességének tartotta volna, hogy elsősor­ban üdvözölje Magyarországot, mint amely azok az országok között volt, amelyek elsőnek ismerték el Izrael függetlenségét olyan időpont­ban, amikor annak kivívása még sok nehéz harcot jelentett. A további­akban a magyar népi demokrácia egyike volt azoknak az országoknak, amely minden esetben, ha Izrael hozzá fordult, kéréseit megértéssel fo­gadta és teljesítette azokat. Magyarországnak ez a magatartása felbáto­rítja arra a reményre, hogy most, amikor hajlandó megtárgyalni a zsidók törvényes kivándorlását — hazatérését — Izraelbe, ugyanolyan segítő­készségről fog tanúságot tenni, mint a múltban. Engedélyt kér arra, hogy mielőtt napirendi javaslatot tenne, rö­viden vázolja a magyarországi zsidók Izraelbe vándorlásának már is­mert problémáját Izrael szempontjából. Elsősorban rámutat arra, hogy Izraelnek, mely alig egy éve alakult és nyerte el függetlenségét, az elmúlt év alatt is nehéz harcokat kellett megvívnia, és a jövőt illetően legsúlyosabb problémája függetlenségének megtartása, amihez szük­séges, hogy megkétszerezze, vagy megháromszorozza zsidó lakossá­gának számát. Itt megemlíti, hogy egy alkalommal Rákosi miniszter­elnök helyettes úr a legélesebben és a legvilágosabban hívta fel a fi­gyelmet arra, hogy az imperialista erők hatása alatt álló arab államok nem fognak beletörődni Izrael győzelmébe, és már a fegyverszünet megkötésekor a megtorlás gondolatával foglalkoznak. Izrael léte a békétől függ, mindent el kell követnie azért, hogy a világbékét semmi se zavarja meg. Elsősorban saját érdekében arra kell igyekeznie, hogy a környező arab államok lemondjanak a megtorlás gondolatáról. Olyan törvényeket és olyan életlehetőségeket akar Izrael biztosítani az arab kisebbség részére, hogy a környező államok arab tömegei úgy lássák, hogy a zsidók jelenléte a Közel-Keleten nem kárára, hanem hasznára van az araboknak. Rámutat ezután annak a jelentőségére, amit a zsidók számára az Izraelbe való kivándorlás lehetősége jelent. Az angol mandatáriátus [sic!] 90 alatti Palesztinába csak igen kis szám­ban juthattak be. Most minden nehézséget vállalnak azért, hogy Izra­elbe eljussanak. Példának megemlíti az Exodus hajó 1947. évi ese­tét. 91 — A zsidók kivándorlási szándékának egyik leggyakoribb motí­90 Helyesen: „Az angol mandátum alatti..." 91 Az Exodus hajót 1928-ban az USA-ban építették, és „Garfield elnök" néven a keleti partok mentén közle­kedett. A második világháború idején csapatszállító hajóként használták. A hajót 1946-ban vásárolta meg a Hágának, és átnevezte Mózes 2. könyve után. Az Exodus 1947. július 10-én Franciaországból indult el

Next

/
Oldalképek
Tartalom