Levéltári Közlemények, 75. (2004)
Levéltári Közlemények, 75. (2004) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Draskóczy István: Az erdélyi sókamarák ispánjai, 1529–1535: az erdélyi sóbányák sorsa a Szapolyai korszakban / 27–45. o.
32 Közlemények ság lehetőséget teremtett a számára ahhoz, hogy erdélyivé váljon. Pénzügyi műveletei révén szépen kikerekítette a családi örökséget. 22 A kiterjedt Tomori família sarja, Pál kalocsai érsek közeli rokona, István Borsod, illetve Abaúj megyéből került Erdélybe. Feleségül vette Miskei Ilonát, és törzsbirtoka, Csúcs körül tekintélyes uradalmat épített ki. Akárcsak Pál, kezdetben ő is Bornemissza János familiárisai közé tartozott. 1521-1523 között a kolozsmonostori konvent jószágkormányzójaként tevékenykedett, majd három esztendeig (1526-ig) erdélyi alvajda, tehát Szapolyai János vajdának a familiárisa volt. 1527-ben királyi tanácsos lett, és ez év nyarán János nevében szedte be a szászok adóját. Fogaras várnagya volt, 1528—1529ben alvajdaként működött. 1530 januárjában egyike lett annak az 53 országgyűlési küldöttnek, akik beleegyezésüket adták ahhoz, hogy Grittit a király kormányzóvá tegye. 1533-ban már nem élt. István egyengette fivérének, Miklósnak a pályáját, aki 1521-ben a munkácsi várnagyságot kapta meg, 1522-ben Bornemissza Fogarast is rábízta (Munkácsot ekkor Tomori Lőrinc vette át). 1527-ben János király ugyancsak a fogarasi uradalom élére állította őt. 1532-1535-ben a budai várnagy tisztségét töltötte be. 15341538 között a kolozsmonostori konventet igazgatta. 1539-ben királyi tanácsosként emlegették. 1540-ben a lázadó Maylád István vajda, mint János kitartó erdélyi hívét letartóztatta, birtokait elkobozta, és feltehetően kivégeztette. A másik testvér, Zsigmond 1520-tól budafelhévizi prépostként, 1532-től gyulafehérvári orkánon okként tűnik a szemünkbe. Rokonukat, Lajost 1538-ban királyi kamarásként emlegették. István rokonai között tarthatta számon az erdélyi Ferdinánd párt vezetőjét, Gerendi Miklós gyulafehérvári püspököt, és a Gerendiek révén rokonságba keveredett Tornallyai Jakabbal, aki 1526 után egy időre János király kincstartója lett. 23 Mind Podvinyai, mind pedig a Tomoriak Szapolyai erdélyi vajdasága idején már a tartományban tevékenykedtek. Innen származtatható a királyhoz fűződő közvetlen kapcsolatuk. Különösen a Tomoriak rendelkeztek az uralkodó környezetében jelentős befolyással. Ám egyik rokonság sem emelkedett túl a jómódú középbirtokosi szinten. Személyük (miként Athinai Simon is) garanciát jelenthetett arra, hogy működésük idején az olasz pénzembernek (vagy épp Nádasdynak) az akarata nem érvényesült korlátlanul. 2 JAKÓ ZSIGMOND: AZ erdélyi vajdai kancellária szervezete a 16. század elején. írás, könyv, értelmiség. Tanulmányok Erdély történelméhez. Bukarest, 1976. 52.; Kecseti László sógora, Szilvási Kristóf a 15. század végén ugyancsak nótárius volt a vajda kancelláriájában. 23 Erdélyi Múzeum. Bethlen család keresdi lt. — MOL Mikrofilmtár 5585. tekercs, 10. sz.; Erdélyi Múzeum. Vécsey család lt. — MOL Mikrofilmtár 6931. tekercs 355. sz.; A kolozsmonostori, i. m. I. 74-76., 80-82., 111.; II. 4381., 4383., 4399., 4412. sz.; KRETSCHMAYR HENRIK: Gritti Lajos 1480-1534. Bp., 1901. 147.; Egyetemi Könyvtár LEO. 42. sz.; SCHULLER, F.: Urkundliche Beitrage, i. m. 279., 281-282.; Uo. 1898. 525.; Urkunden-Regesten, i. m. 976., 978., 987., 1260-61. sz.; Székely oklevéltár I-VI1. Szerk.: SZABÓ KÁRÓLYPAPP MIKLÓS stb. Bp., 1872-1898. II. 28.; BARTA G.: Konszolidációs kísérlet, i. m. 639., 642.; Tomori Istvánt János király titkárainak egyikévé nevezte ki. BARTA GÁBOR: Humanisták I. János király udvarában. Magyar reneszánsz udvari kultúra. Szerk., előszó: VÁRKONYI ÁGNES, R. Bp., 1987. 205.; A Tomoriak erdélyi rokonságára: Báró APOR PÉTER Lusus mundija. Ford.: SZÁSZ FERENC. Genealógiai Füzetek, 8. (1910) 109110. A Gerendiekre és Tornallyai Jakabra vö. ENGEL PÁL: Középkori magyar genealógia. CD-ROM. Bp., 2001. Tyúkod nem 1. tábla.; Acta Tomiciana, 14. Szerk.: VLADISLAUS, POCIECHA. Posnaniae, 1952. 688.; BARTA G.: Konszolidációs kísérlet, i. m. 636. 1522 elején II. Lajos rövid időre Zele-i Tomori Jánost nevezte ki egri püspökké. HHStA Ungarische Aktén 43l/a. fol. 5-6. — MOL Mikrofilmtár W 1302. tekercs. Az egri püspökség ügyeire: KUBINYI ANDRÁS: Szálkai László esztergomi érsek politikai szereplése. Aetas, 10. (1994) l.sz.73.1j.
