Levéltári Közlemények, 75. (2004)
Levéltári Közlemények, 75. (2004) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Trócsányi Zsolt: Az első abszolutisztikus adórendszer Erdélyben (a Systhema Bethleniana létrejötte) / 45–73. o.
Trócsányi Zsolt: Az első abszolutisztikus adórendszer Erdélyben 61 összeírásánál eskü alatt akarta kihallgatni a két szomszédot is. Úgy vélte, a városokban és a taxális helyeken mentesíteni kell az összeírás alól a tanácsosokat. Az adózók osztályozására egy bonyolult, hét osztályos rendszert ajánlott. Az 1-4. osztályba a szász városokat és a mezővárosokat sorolta (ezen belül a negyedikbe a magyar és a székely városokat, a mezővárosok), a hatodikba és a hetedikbe a görögök, az örmények és a bolgárok társaságait, az ötödikbe a jobbágyokat általában és a Fogarasvidéket. Minden osztályon belül három kategória javasolt jogállás szerint: 1. polgárok és szabadosok 2. jobbágyok és zsellérek 3. a „vagi" néven összefoglalt szegények (hazátlan zsellérek, külvárosi lakosok stb.). A vita nem fejeződött be, de a következő, augusztus 14-i ülésen Bethlen még gyakorlatiasabban vetette fel a munkálat kérdéseit. Az előző ülés vitájának folytatása mellett megbeszélésre ajánlotta azt, hogy kik legyenek az összeírok, hány osztályba sorolandók, és mikor kezdődjék és fejeződjék be az összeírás. Henter beteg volt, ezért a következő ülésre ígérte írásos véleményét. A szászok — feltehetően Boér kezdeményezésére — most azt javasolták, hogy az összeírásban vegyenek részt a katonaság és a kincstár megbízottai [!], mellettük a vármegyékben egy-egy székely és szász személy, meg egy valaki a taxális helyekről. Az összeírást a főhad parancsnok [!] irányítsa, melléje delegálandó valaki a kincstartóság részéről, és egy-egy személy az egyes natiókból. A szász tervezet tehát teljességgel kikapcsolta az összeírás irányításából a Guberniumot, és az is sejthető, hogy ebben az összetételben mi lett volna a rendi képviselők súlya. A taxális helyek követe mindenben támogatta ezt az állásfoglalást. Boér álláspontja csak annyiban tért el ettől, hogy az összeíró-csoportba abból a natióból is küldeni kívánt biztost, ahol az összeírást tartották. Henter távollétében Bethlenre hárult az a feladat, hogy az összeírás katonai-kincstári irányítását célzó támadást visszaverje. Először feleslegesnek nyilvánította a taxális helyek biztosainak részvételét az összeírásban arra hivatkozva, hogy azok azzal a törvényhatósággal alkotnak közös testületet, amelynek területén vannak. Ezután minden natióbó\ egy-egy személyt javasolt az összeíró-csoportokba, és hallgatott a katonaság és a kincstár részvételéről. így természetes, hogy az összeírás irányítójául a Guberniumot jelölte meg. A Delegata Commissio elnöke ezen az ülésen az összeírás időpontjának kérdésében még egy újabb csatát is megnyert az összes többi jelenlévővel szemben. A többiek először 1750. április 1. és október 31. között akarták elvégezni az összeírást, végül arról beszéltek, hogy a munkákat két nyáron [!] elvégezhetik. Boér ehhez hozzá tette: nem kell siettetni az összeírást; vegyen az igénybe 3-4 nyarat is, de pontos legyen. Bethlen felfigyelt arra, hogy a „ráérés" és a nyári munkálatok erőltetése mögött a földek felmérésének igénye rejlik. Úgy döntött, hogy most azt fogja hangsúlyozni: a birodalom központi kormányzata mielőbbi eredményt akar. Törvénytelennek és kivihetetlennek deklarálta, hogy a földek felmérését és az összeírást együtt hajtsák végre, és úgy nyilatkozott, hogy a földek minőségéről télen is lehet tájékozódni. A tél egyébként sem akadályozza a munkát. így ő 1749 novembere és 1750 júniusa-júliusa között lebonyolíthatónak tartotta az összeírást. Ezzel a Delegata Comissio — általunk ismert — érdemi tevékenysége le is zárult. Az 1749. augusztus 18-i ülésen az összeírás-tervezetet tárgyalták. Ekkor Boér jelentkezett, hogy neki van egy ilyen összeállítása, amit augusztus 20-21-én felolvastak. Erre Bethlen Gábor is beadott egy tervezetet, de sajnos egyik dokumentumot sem ismerjük.