Levéltári Közlemények, 75. (2004)
Levéltári Közlemények, 75. (2004) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Laczlavik György: Várday Pál esztergomi érsek, királyi helytartó pályafutásának kezdete / 3–43. o.
33 Laczlavik György: Várday Pál esztergomi érsek, királyi helytartó Mohács előtti pályafutása alkincstartó familiárisa adott ki oklevelet. 182 Emelkedését a ranglétrán is Várdaynak köszönhette, ugyanis az ő első kincstartósága idején már alkincstartó lett. Valószínűleg ura közbenjárásának köszönhette 1518-ban a nemesi címet is. Ekkor II. Lajos királytól mint alkincstartó testvéreivel, Ferenccel, Jánossal, Miklóssal, Istvánnal, Katával és Ilonával nemeslevelet kapott. 183 A kincstárat azonban ura távozásával sem hagyta el, bár 1523. május 27-ig (DL 32187) nincs adatunk tevékenységéről, ekkor azonban alkincstartó, mégpedig Thurzó Elek (1522. március 7-től) kincstartó alatt, és megmaradt ebben a tisztségben Várday harmadik kincstartósága idején is. 1526-ban azonban Csongrád, Szabolcs, Csanád, Zaránd, Arad, Külső-Szolnok megyékhez vitt királyi leveleket. Kisserényi Ferenc másfél évtized alatt szerzett szakértelmére Mohács után is komoly igényt tartottak. I. Ferdinánd király az új kincstartó, Gerendi Miklós erdélyi püspök körül kialakított kamara tanácsosává tette, mint a „számadások mesterét." 1531-ben pozsonyi kamarai tanácsos, 1538-ban és 1542. évi pozsonyi országgyűlés 18. tc.-e szerint királyi adószedő volt. 184 Koszka Szaniszló 1518-ban a felső-magyarországi szabad királyi városok Szent György napi (április 24.) rendes adójának behajtójaként bukkan fel. Várday kincstartó megbízatásából járt el, de a királyi família tagja, aulicus volt. A Szent Mihály-napi adót már nem ő, hanem Horváth István hajtotta be. Ennek ellenére szoros kapcsolatot alakíthatott ki a városokkal. 1518. augusztus 5-én (DF 217719) azt írta Bártfának, hogy a város érdekében a kincstartónál közbenjárt, sőt a királynál is tett lépéseket, aki megígérte, hogy a jövőben tenni fog a város érdekében. 185 1519-1520-ban ismét FelsőMagyarországon tevékenykedett, 1520 elején azonban már nem Várday, hanem Batthyány Benedek kincstartó megbízásából. Sőt, ezen esztendő áprilisában egy, a városok között zajló perben hozott ítéletéről is tudunk. 186 Várday második megbízatása után a hadiadó behajtására küldték ki, majd pedig az év végén az 500 forintra megemelt Szent György- napi cenzust kellett behajtania, aminek kapcsán felhatalmazták, hogy tárgyaljon, illetve egyezzen meg a városokkal. A befizetett adóról nyugtát adott a városoknak. 187 A kincstárból nem csak Felső-Magyarországra, hanem a bányavárosokhoz is küldték. 1520. november 17-én (DL 47384) Budáról sürgette Selmec- és Besztercebányát, küldjék meg neki a hit alatt megígért 150 forintot. A királyi udvartartásból úgy tűnik átkerült a kincstartó Várday famíliájába is. 1521 elején ugyanis a kincstári kezelésbe vett egri püspökség adminisztrátora, legalábbis ilyen minőségében adott ki leveleket Bártfának. 188 1521 nyarán Koszka elhagyhatta Egert illetve Felső-Magyarországot, hiszen június 28-án Budáról írt Bártfának, misze1513. augusztus 28.: DL 82372. Ega Franciscus literátus familiáris domini Pauli de Warda vicethesaurarii Regié Maiestatis NAGY IVÁN: i. m. X. 158. Címerképe: egységes pajzsban kétszer tekeredett kígyó. CSOMA JÓZSEF: Mohácsi vész előtti címerlevelek nyomai. Turul 24. (1906) 19-20.; KATONA, STEPHANUS: História eritica regum Hungáriáé XIX. 85-87. 1524. július 18. DL 23973. L. Soós: i. m. 60-64.; NAGY IVÁN: i. m. X. 158. Bártfa II. 4777-8.; Bártfa II. 4804. 1519. április 26-28.: DF 217773-4, 1520. április 2.: 217856-7; 1520. április 14.: 217859. L. Bártfa II. 4859. 4944-5., illetve 4947. 1520. június 10.: 217871, 1520. november 19.: DF 217913; 1520. szeptember 30.: DF 217906; 1521. október 8. DF 218007. Bártfa 11.5101. 1521. február 6-án (DF 229651) és 1521. február 3-án (DF 217944). Bártfa II. 5037.