Levéltári Közlemények, 75. (2004)

Levéltári Közlemények, 75. (2004) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Laczlavik György: Várday Pál esztergomi érsek, királyi helytartó pályafutásának kezdete / 3–43. o.

22 Közlemények nak, vagy a krakkói Maidéi (másképp Spiess) Mihállyal, aki a valószínűleg szintén lengyel eredetű Polyák Pál budai polgárral közösen 1513-ban hitelben szállított árut a királyi kincstár számára. 1508-1520 között szinte évről évre kapott utalványt Bártfa és Eperjes városok adójára az udvarnak szállított áruk és kölcsönök fejében. Maidéi Mihály és társai az 1515. évi pozsonyi királytalálkozóra is igen tekintélyes mennyiségű árut szállíthattak, annak megfizetésére ugyanis a magyar király Lőcse, Bártfa és Eperjes három és fél évi rendes adóját kötötte le, ami Bártfa esetében 1050 forintot tett ki. A dolog jelentőségét alátámasztja, hogy még Zsigmond lengyel király is fontosnak látta közbenjárni a lengyel kereskedők érdekében.

112 II. Ulászló halálával (1516. március 13.) véget ért Várday Pál karrierjének első szakasza. Három héttel később ugyan még viselte a királyi adminisztrátor címet,

113 de a kormányátalakítás az 1516. április 24-i diétán az ö pozícióját is érintette. Frangepán Gergely kalocsai érsek helyett ismét Szatmári György pécsi püspök lett a kancellár,

114 a kincstartóságot pedig Szálkai László váci püspök kapta. „Szálkáit különleges tekintélylyel (con grandé auctorita) — írja Antonio Surian velencei követ 1516. május 30-i (az 1516. május 14-29. között történtekre vonatkozó) jelentésében — ruházták fel, azzal, hogy az elzálogosított királyi jövedelemforrások is az ő kezéhez jussanak. Továbbá addig szokatlan módon az adó azon része, amelyen a megyéknek kellett volna katonát tartani, szintén a kincstartó irányítása alá került.""

5 Úgy tűnik Várday mint alkincstartó valamilyen okból nem férhetett bele Szálkai László terveibe, amelynek végrehajtásához a fenti hatalom kiterjesztését kérte. Nagy valószínűséggel ekkor Várday familiárisai ülhettek a pénzügyigazgatás kulcspozícióiban, és a szervezet feletti irányítás megszerzése Szálkai egyik első feladata volt. Kassa város 1516. július 17-én Bártfának címzett leveléből kiderül (DF 217536), hogy az új kincstartó lecseréltette a kassai harmincad addigi vezetését. II. Lajos király ugyanis megparancsolta, hogy a kassai harmincadot és fiókjainak felét, amelyek addig a valószínűleg Várday familiáris Lónyay Albert kezében voltak, az új kincstartó emberének foglalják le. Szálkai munkája a királyi javak visszaszerzésében nem ment azonban minden zökkenő nélkül. A máramarosi sókamarát többek között csak fele részben sikerült visszaszereznie, a másik fele Perényi Gábornál maradt bérletben, a király tartozásának fejében.

116 1,2 L. II. Ulászló (1515. május 10.: 217442, 1515. május 10.: 217443) és Várday Pál adminisztrátor (1515. május 17.: DF 217444) leveleit Bártfának (Bártfa II. 4532-5.), illetve Zsigmond lengyel király 1515. június 5-én kelt leveleit Bánfának (DF 217448, Bártfa II. 4539.), valamint Eperjesnek (DF 229495). L. Bártfa II. 4542-3. 113 1516. április 7-én (DF 246412) értesítette a brassóiakat a király személyében bekövetkezett változásról és a szükséges teendőkről. 114 A kalocsai érsekhez való viszonyát egy nagyon érdekes oklevél világítja meg. 1516. március l-jén (DL 47142) Selmecbányához írt oklevelében köszöni a lovakat, amelyeket a várostól magának és a kalocsai érseknek kért, és biztosítja Selmecbányát mind a maga, mind a kalocsai érsek hálájáról. 115 Beriszló 1516. február 23-án (DL 94824) nevezi magát utoljára kincstartónak.; KUBINYI: Szálkai, i. m. 106.; Marino Scrnuto világkrónikájának Magyarországot illető tudósításai. I—

III. Kiad. WENZEL GUSZTÁV. I. (1496-1501). 1869. (MagyarTörténelmi Tár [MTT] 14.); II. (1501-1515). 1877. (MTT24.); III. (15151526). 1878. (MTT 25.); I. III. 46-48. 116 Bártfa II. 4624.; 1516. szeptember 12.: DL 71145