Levéltári Közlemények, 75. (2004)
Levéltári Közlemények, 75. (2004) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Laczlavik György: Várday Pál esztergomi érsek, királyi helytartó pályafutásának kezdete / 3–43. o.
17 Laczluvik György: Vúrday Pál esztergomi érsek, királyi helytartó Mohács előtti pályafutása hez az állásához, nem tudjuk pontosan, miként azt sem, hogyan lett belőle a Szent Zsigmond káptalan prépostja. Elképzelhető, hogy a prépostságot kincstári munkájának ellentételezéseként kapta, királyaink tisztviselőiket ugyanis gyakran egyházi javadalommal fizették. 80 Igen valószínű ugyanakkor, hogy alkincstartói megbízatásában a Szent Zsigmond-káptalan dékánjának sok éves tapasztalata is közrejátszhatott. De már egy kanonoki javadalom megszerzéséhez is komoly pártfogókra volt szükség. Várday családi háttere semmiképpen sem volt elegendő ehhez. 81 Várday patrónusának személye ismeretlen. Csak feltételezésekre hagyatkozhatunk. Legvalószínűbbnek mégis Ellyevölgyi János nádori ítélőmester személye tűnik, akinek irodáján kezdett el dolgozni Várday Pál testvére, Tamás mint nádori jegyző. 82 Ellyevölgyi János családjával, amelynek tagjai már a 15. század dereka óta bírták a Somogy megyei Ellyevölgyét (Illyemindszentet), 83 a Várdayak valószínűleg rokonságban is álltak. 1510. február 19-én Perényi Imre nádor meghagyta az esztergomi vikáriusnak, hogy a Semberi Piri Bertalan által Disznósi László lánya Margit, Babai Bereck deák özvegye ellen indított pert, minthogy az nem tartozik egyházi bíróság elé, terjessze fel a királyi kúriába. Babai Berecknek — Várday Pál apjának — özvegye Margit, Ferrarai Tamás esztergomi vikárius 1510. március 11-i átiratában, már Ellyevölgyi Fóris János özvegyeként szerepelt (DL 46931). Sajnos az oklevélből közelebbi nem derül ki Disznósi Margit férjeiről. így nem tudjuk, csak feltételezzük, hogy Babai volt a második férje. Ebben az esetben pedig Babai Bereck, és általa fiai — Bereck második felesége révén — nemcsak az egykori horvát bán, így báró Disznósi Lászlóval kerültek rokonságba, hanem Ellyevölgyi Fóris János özvegye által Ellyevölgyi János ítélömesterrel • 84 IS. Ellyevölgyi ítélőmesteri hivatalát is felhasználta, hogy kedvezzen a Várday családnak. 1508. március 22-én (DL 67876) Kürtössi Messer Benedek fia István — testvérei László és Gergely nevében is — 50 tiszta magyar arany forintért eladta a Somogy megyei Várda, Egyházasjuta, Szentgáloskér, (Magyar)Atád, Ecseny birtokokon, Pusztakér és Oszlár pusztákon bírt jogait valamennyi hasznával és tartozékával együtt Babai Bereck deák fiainak, Pálnak, Tamásnak és Simonnak. Az ügyletet ugyan Perényi Imre KUBINYI ANDRÁS: AZ egyház szerepe az országos politikában és a honvédelemben a középkor végén. Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon. Bp., 1999. 89. (METEM Könyvek 22.), L. no. 22. Íj. és BÓNIS: A jogtudó értelmiség, i. m. 239-240.; Ráadásul Várday ebben az időben — legalábbis prépostságának kezdeti szakaszában — még nem volt felszentelt pap. SZÉKELY: i. m. 16. A Várday család birtokaira 1. ARADI: i. m. A család birtokaival egy később megjelenő tanulmányban szeretnék részletesebben foglalkozni. BÓNIS: A jogtudó értelmiség, i. m. 370., 388., 404., 407. Persze az sem zárható ki, hogy Tamás állását már bátyja befolyásának köszönhette, mint ahogy Várday Tamás sógora, Kálmán Lőrinc is valószínűleg a Várday testvérekkel való rokonságának köszönhette kancelláriai jegyzői állását. SOLYMOSI: Nagybajom, i. m. 26. CsÁNKl: i. ni. II. 670. Azt, hogy milyen rokoni kapcsolat volt a két Ellyevölgyi között pontosan nem tudjuk. Közelebbi az 1517. május 25-én keletkezett (DL 93786) oklevél alapján sem állapítható meg. A somogyi konvent előtt Ellyevölgyi Foris Albert a Somogy megyei Cherallya (?) possessióbeli egész részbirtokát tíz forintért elzálogosította Ellyevölgyi János mester nádori ítélőmesternek. E birtokot korábban neki és apjának, Andrásnak, Ellyevölgyi Foris János özvegye, Margit és fia, Miklós, ugyancsak tíz forintért zálogosította el. (Regeszta: DL-DF adatbázis)
