Levéltári Közlemények, 75. (2004)
Levéltári Közlemények, 75. (2004) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Laczlavik György: Várday Pál esztergomi érsek, királyi helytartó pályafutásának kezdete / 3–43. o.
15 Laczlavik György: Várday Pál esztergomi érsek, királyi helytartó Mohács előtti pályafutása káptalan esetében más és más volt. A váradi statútum kikötötte, hogy az év lejártával a dékánt nem lehet újraválasztani, kivéve, ha a választás egyhangú. A dékán megválasztása után esküt tett a káptalan előtt, majd a régi dékánnal együtt bejárta a káptalani birtokokat, aki dékáni tisztségének lejártával nyolc napon belül elszámolt tevékenységéről. 72 A dékán, a vicariushoz hasonlóan nem tartozott a káptalan dignitasm közé. A káptalan általában fiatal, kanonokságuk elején járó tagot választott dékánná. A három dignitas (lector, custos, cantor) betöltésénél pedig gyakorta részesítették előnyben a volt dékánokat. 73 Voltak azonban olyanok is, akik nem találták annyira terhesnek e feladatokat. A fehérvári dékánok esetében hét alkalommal is előfordul, hogy a következő évben is újraválasztották őket. Az ismert fehérvári dékánok 9%-a háromszor, 7%-a pedig ötször is betöltötte e tisztséget. A többi káptalan esetében is gyakran előfordul az ismétlődés, aminek oka az lehetett, hogy szívesen választottak meg olyan valakit, aki már bizonyított ebben a jogi érzéket és gazdasági tapasztalatot igénylő feladatkörben. 74 Mi is volt a dékán feladata? Feladatkörét a 1478. évi egri káptalani statútum a következőképpen szabályozta: 75 Meg kellett védenie a káptalan birtokait és jogait a világi és egyházi bíróságok előtt. Gondoskodnia kellett a káptalan ügyeiben eljáró királyi emberekről, a konventi, illetve káptalani bizottságokról, azok szolgáiról és lovairól. Feladata volt, hogy a földesúri és egyházi (tized) jövedelmeket beszedje, és szétossza az előírt arányok és a távollévő kanonokokra vonatkozó megkötések szerint, továbbá, hogy a káptalan jobbágyai felett bíráskodjon. Munkájával kapcsolatban leltárkönyveket (librum inventarium), illetve jegyzékeket (registrum) kellett készítenie. Feladatait természetesen nem egyedül végezte. Voltak saját familiárisai, alkalmanként a prépost és a káptalan is adott mellé embereket. Munkájáért a dékán a káptalani jövedelemekből két kanonoki részt kapott. (A bevételekből általában a prépost részesedése negyed, a dékáné huszad, a kanonokoké negyvened volt). Részesedett a jobbágyokra kivetett bírságból is (általában egyharmad rész). Elképzelhető, hogy — az egri káptalanhoz hasonlóan — bizonyos birtokok teljes jövedelmét átengedték a dékán számára, illetve őt illethette az egyes birtokok rétjein kaszált széna, valamint azok bortizede, vásárvámja stb., továbbá meghatározott mennyiségű élelmiszerjáradék. Bevételeinek egy részét azért kaphatta, hogy familiárisait, valamint egyéb szolgáit és lovait elláthassa. 76 A Szent Zsigmond-káptalan dékánjának jelentős birtokegyüttest kellett igazgatnia. A káptalan valószínűleg megkapta a széki apátság birtokait vagy közülük legalábbis néhá72 KÖBLÖS JÓZSEF: AZ egyházi középréteg Mátyás és a Jagellók korában. A budai, fehérvári, győri és pozsonyi káptalan adattárával. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 12.) Bp., 1994. 17. Kubinyi András ez utóbbi megállapítása szintén nem mond ellent fenti felvetésemnek. FÜGEDr ERIKKUBINYI ANDRÁS: A budai káptalan jegyzökönyve. Történeti Statisztikai Évkönyv J967-1968. Bp., 1970. 18-19. 74 KÖBLÖS: i. m. 18. 75 SOLYMOSl LÁSZLÓ: Az egri káptalan dékánválasztási statútumai a XV. századból. Levéltári Közlemények 63. (1992) 1-2. sz. 143-144. A Szent Zsigmond-káptalan esetében ilyen statútumot illetve szabályozást nem ismerünk, de a kettő párhuzamba hozásával a Szent Zsigmond-káptalan dékánjának feladatköre is jobban megérthető. L. BUNYITAI VINCE: A váradi káptalan legrégebbi statútumai. Nagyvárad, 1886. 63-67. 76 SÓLYMOSi: Egri káptalan, i. m. 142.; KÖBLÖS: i. m. 17.
