Levéltári Közlemények, 75. (2004)

Levéltári Közlemények, 75. (2004) 1. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Orosz László: A két világháború közötti német „délkelet-kutatás” és a magyar tudomány kapcsolatához. Fritz Valjavec és Mályusz Elemér levelezése,1. rész / 105–137. o.

119 Orosz László: Fritz Valjavec és Mályusz Elemér levelezése ungarländischer Puritanismus" in einem Aufsatz eingehen wollten, so steht Ihnen unsere Zeitschrift selbstverständlich bereitwilligst zur Verfügung. Es ist natürlich so, dass unsere „Südostdeutschen Forschungen" sich stark mit Dingen, wie kulturelle Beziehungen und Aussendeutschtum beschäftigen müssen. Aber ich will mir die redlichste Mühe geben, darüber hinaus, diese Fragenkomplexe nicht zu einer ausschliesslichen Geltung gelangen zu lassen. Nichts wäre mir erwünschter, als wenn sich im Laufe der Zeit alle massgeblichen Forschungsrichtungen und ihre Vertreter in den „Südostdeutschen Forschungen" ein Stelldichein geben würden.

36 Notwendig ist dazu natürlich vor allem die Unterstützung auch der nichtdeutschen Forscher, unbeschadet dessen, dass vielleicht anfänglich gewisse Anlässe zu Beschwerden vorhanden wären. In den nächsten Tagen übersende ich Ihnen zwei in unserer Schriftenreihe erschienene Bücher

37

, die für Sie vielleicht von Interesse sind. Umgekehrt wäre ich sehr dankbar, wenn ich die Doktorarbeiten Ihrer Schüler

38 zugesandt bekäme. Wäre es vielleicht auch möglich, dass wir die „Századok"

39 im Austauschweg für unsere „Südostdeutschen Forschungen" beziehen könnten? A szóban forgó tanulmány: A vallási türelem és a hazai puritánizmus. Theológia, 2. (1935) 303-314. Szekfü ezen tanulmányát csakúgy, mint másik, vitairatnak szánt cikkét (Az erdélyi tolerancia körül. Katolikus Szemle, 1934. November. 662-668.) a két világháború közötti magyar történettudomány állapotát tükröző reprezentatív szintézis (HÓMAN BÁLINT-SZEKFÜ GYULA: Magyar Történet. I-VII. Bp., 1928-1934.) számára készített saját fejezeteinek védelmében írta. Valjavec a közismerten ellenvéleményét hangoztató Mályusz számára egy, a Südostdeutsche Forschungen hasábjain lefolytatandó polémia reményében kínálta fel Szekfü megtámadásának lehetőségét. Valjavec 1935 őszén azzal a feladattal került az intézethez, hogy megalapozza, illetve koordinálja a déli és délkeleti német népiség kutatását végző intézmény publikációs tevékenységét. A kezdeti irányvonal, miként azt a következő évben elindított periodika eredeti címe (Südostdeutsche Forschungen) is kifejezi, a dél-délkeleti németség kutatására orientálódott. Ezt a tematikát bővítette idővel Valjavec oly módon, hogy hangsúlyozottan a délkeleti régió más népeinek és kultúráinak vizsgálata irányába próbálta terelni a publikálásra felkért munkatársakat. E koncepció lassú térnyerésének bizonyítékai a lap első éveitől a szerkesztő által rendszeresen beillesztett — saját tollából származó — írások, kezdve az első évfolyamhoz előszó helyett készített programadó tanulmányától egész a '40-es évek elején megjelent, a kutatási terület bővített profilját, és földrajzi értelemben is vett tágítását megfogalmazó munkabeszámolóig. Vö. Wege und Wandlungen deutscher Südostforschung. Südostdeutsche Forschungen, 1. (1936) 1-14.; Werdegang der deutschen Südosteuropaforschung und ihr gegenwärtiger Stand. Südost-Forschungen, 6. (1941) 1-37.; Südosteuropa und der Balkan. Forschungsziele und Forschungsmöglichkeiten. Südost-Forschungen, 7. (1942) 1-8. A szerkesztőnek a térség felé nyitott szemléletmódját bizonyítja a közreműködői gárda összetétele is. Valjavec már az első évfolyam esetében (ha bizonyos ellentmondásokkal is) hangsúlyt fektetett arra, hogy ne csak német történészek német szellemiségű irányvonala, hanem nemzetközi szaktekintélyek bevonása is erősítse a lap elfogadtatását. Ennek megfelelően valóságos főnyeremény volt román részről Nicolae Iorga, magyar oldalról pedig Szekfü Gyula megnyerése, mint ahogy az elfogulatlan nemzetközi jelleg csalóka látszatát kölcsönözte az is, hogy Magyarországot hét (persze nagyon különböző minőségű, és többnyire völkisch szemléletű) tanulmány képviselte: Szekfué mellett Moór Elemér, Huss Richárd, Bonomi Jenő, Loschdorfer Anna, Weidlein János és Faulstich Egyed munkái. Gyaníthatóan a Südost-Institut kiadványainak magyar vonatkozású darabjairól lehet szó: SCHÜNEMANN, KONRAD: Österreichs Bevölkerungspolitik unter Maria Theresia. Berlin, 1935. (VeröffenÜichungen des Instituts zur Erforschung des deutschen Volkstums im Süden und Südosten; 6/7.); RÉZ, HEINRICH: Deutsche Zeitungen und Zeitschriften in Ungarn vom Beginn bis 1918. München, 1935. (Veröffentlichungen des Instituts zur Erforschung des deutschen Volkstums im Süden und Südosten; 8.) Mályusz tanítványainak munkái is a budapesti egyetem által gondozott A Pázmány Péter Tudományegyetem Történelmi Szemináriumának kiadványai c. sorozatban jelentek meg, majd a '30-as évek legvégétől a Mályusz által életre hívott Település- és Népiségtörténeti Értekezések sorában. A Századok a Magyar Történelmi Társulat 1867 júliusa óta megjelenő közlönye, a magyar történettudomány legtekintélyesebb, megszakítás nélkül fennálló folyóirata. Az eltelt majd másfél évszázad alatt tartalmában, formájában, terjedelmében és felfogásában sokat változott, de mindvégig a magyar történetírás központi orgá-