Levéltári Közlemények, 74. (2003)
Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A királyi Magyarország bevételei és kiadásai a 16. században / 59–103. o.
95 Kenyeres István: A királyi Magyarország bevételei és kiadásai megmaradt maradványpénzeket. Ennek az volt az oka, hogy a kamarák az uradalmakat jövedelemkezelő egységekként fogták fel, azaz a bevételek döntő többségét a helyszínen használták fel. Ebből az a gyakorlat következett, hogy az uradalmi bevételeket nem vették számításba a kamarai bevételeknél, hiszen ezekből gyakorlatilag nem volt a kamara pénztárosának készpénzbevétele, és az innen származó jövedelmeket — szemben pl. a harmincadokkal — deputálni sem lehetett adósságok törlesztésére vagy fizetések, költségek kielégítésére. A két kimutatásban a kamarák viszont többnyire az uradalmak tényleges nettó bevételeit tüntették fel (tehát a bruttó bevételekből csak az uradalom-igazgatás költségeit vonták le), azonban néhány esetben nem jártak el következetesen. Ezeket az adatokat korrigáltam. 100 Az Alsó-Ausztriai Kamara által kezelt pénz- és bányakamaráknál és harmincadoknál az igazgatási költségeken felül levonták az adósságtörlesztéseket és a végvári katonaság költségeire kifizetett összegeket. Mivel ezek a kiadási tételek tulajdonképpen nem e hivatalok működési költségeit képezték, ezért ezeket a tételeket beszámítottam az összjövedelembe. Végigtekintve a táblázat adatain, megállapíthatjuk, hogy 1574-1576-ban a királyi Magyarország nettó bevételei kb. évi 640 000 magyar Ft-ra (800 000 rajnai Ft) rúgtak. Ez az összeg meghaladja az eddig feltételezett becsléseket. 101 Amennyiben a Magyar és a Szepesi Kamarákhoz befolyt jövedelmek nagyságát vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a fenti kimutatásokban a kamarai számadásokból és egyéb kimutatásokból ismert adatokhoz képest jelentős eltérések mutatkoznak, hiszen a kamarai számadások alapján a Magyar Kamara bevételeit az 1570-es évek közepén mintegy 130-140 000 Ft-ra, míg a Szepesi Kamaráét mintegy 80-100 000 Ft-ra tehetjük. Az eltérés oka az, hogy a kamarai kimutatásokban nem vették megfelelően figyelembe az uradalmi bevételeket, pedig ezek részét képezték az ország nettó jövedelmének. Az uradalmakból származott a Magyar Kamara jövedelmének 21%-a (főként az esztergomi érseki birtokokból), míg a Szepesi Kamaránál lényegesen nagyobb hányadot, 42%-ot tettek ki a kamara által kezelt uradalmak bevételei. Ugyanakkor a többi bevételtípusnál szereplő összegek megfelelnek a kamarai számadáskönyvekben kimutatható összegeknek, így tehát a fent közölt kimutatás ténylegesen tükrözi az ország bevételeit. Ami a jövedelmeknek a kamarák közötti megoszlását illeti, láthatjuk, hogy a Magyar és a Szepesi Kamarák, valamint az Alsó-Ausztriai Kamara nagyjából 1/3-1/3 részt kezeltek, ugyanakkor az Alsó-Ausztriai Kamara által bírt jövedelmek (harmincadok, valamint pénz- és bányakamarák) — szemben a másik két kamarával, ahol pl. az uradalmi jövedelmek többnyire terményben folytak be —jelentős és biztos készpénzbevételt biztosítottak az uralkodó számára. Jellemző, hogy az ország harmincad-bevételeinek több mint a felét az Alsó-Ausztriai Kamara kezelte; csupán a magyaróvári főharmincadba esetenA Magyar Kamara által kezelt üresedésben lévő esztergomi érseki birtokok jövedelmeként 1574-76-ban 2472 Ft szerepelt, ugyanakkor az érseki uradalmak 1581-1583. közötti bevételének éves átlaga: 41 483 magyar Ft volt. ÖStA HKA HFU RN 52 Konv. 1587. Aug. fol. 151-152. A Szepesi Kamara 1574-76. közötti kimutatásából kimaradt a legjelentősebb birtok, Eger bevétele, amelynek 1577-1579. közötti éves átlagjövedelme: 52 798 magyar Ft volt. ÖStA HKA HFU RN 52 Konv. 1587. Okt. fol. 146-149. Acsády Ignác I. Ferdinánd uralkodásának végére az ország összbevételét évi 440 000 magyar Ft-ra (550 000 rajnai Ft), míg Szekfii Gyula I. Miksa és I. Rudolf idejére 590 000-600.000 magyar Ft-ra (737 500-750 000 rajnai Ft) becsülte. ACSÁDY I.: Magyarország pénzügyei, i. m. 171.; HÓMAN BÁLINTSZEKFÜ GYULA: Magyar történet. 2. böv. kiadás. 3. köt. írta: SzEKFŰ GYULA. Bp., 1935. 134.
