Levéltári Közlemények, 74. (2003)
Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A királyi Magyarország bevételei és kiadásai a 16. században / 59–103. o.
93 Kenyeres István: A királyi Magyarország bevételei és kiadásai Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy rendelkezünk olyan kimutatásokkal, amelyek nem csupán a két magyarországi kamara, hanem az Alsó-Ausztriai Kamara által kezelt magyarországi jövedelmekről is tájékoztatnak. Két ilyen kimutatásról van tudomásunk: az első a magyar korona 1574-1576 közötti valamennyi bevételét és kiadását, a második pedig az 1584-1586 közötti bevételek kivonatát tartalmazza. 98 Az összeírások forrásértékét meghatározzák létrejöttük körülményei. Megállapítható, hogy az Udvari Kamarában az egyes kamarák (Magyar Kamara, Szepesi Kamara, AlsóAusztriai Kamara) által készített, ill. az uradalmak, hivatalok hozzájuk benyújtott számadásait átvizsgálták, három-három év bevételeit átlagolták, majd minden esetben levonták a működési költségeket: így megkapták a nettó bevételeket. Az uradalmak esetében a terménybevételeket pénzre számították át, azonban az átváltási összegeket a kimutatásban már nem tüntették fel. Amennyire a korabeli gyakorlatból megállapítható, ezeket az árakat részben a katonai limitációk, részben pedig a helyi piaci árak alapján állapították meg. A számítások nyilvánvalóan sok hibát tartalmazhatnak, hiszen az egyes kamarai hivatalnokok által a kamaráknak benyújtott számadások többségével mindig volt valami gond. Emellett a sikkasztás is mindennapos gyakorlat lehetett, sőt azt is tudjuk, hogy az Udvari Kamara több esetben is hiányosságokat talált maguknak, a kamaráknak az elszámolásaiban is (pl. a Magyar Kamara esetében több ilyen vizsgálati anyag maradt fenn). Tehát ismerve a korabeli pénzügykezelési technikákat, minden ilyen forrást komoly kritikának kell alávetni, azonban a főbb trendek így is jól kimutathatóak. Talán éppen ez a sok bizonytalanság indokolta azt, a 16. század '40-es éveitől ismert számítási gyakorlatot, amely szerint lehetőleg három egymást követő év elszámolásai alapján készítették a kimutatásokat. ' Az ilyen típusú kivonatokra a Szepesi Kamara kapcsán a fentiekben már konkrét példákat is láthattunk. 16. táblázat A királyi Magyarország áltagos évi nettó bevétele 1574-1576-ban és 15841586-ban magvar Ft-ban 1574-1576 % % 1584-1586 % % 1 Magyar Kamara Rendes bevételek Harmincadok 92 550 48,4 83 739 44,5 Szabad királyi városok cenzusa 1080 0,6 1130 0,6 Rendes bevételek összesen 93 630 48,9 84 869 45,1 A kimutatások lelőhelye: ÖStA HKA VUG 32 B. fol. 1017-1054., 1067-1096. ÖStA HKA HFU RN 52. Konv. 1587. Dez. 151-162., 194-228. RN 53. Konv. 1588. Jan. fol. 26-30. A kimutatások adatait részben már közöltem a végvárak uradalmainak gazdálkodásáról írt tanulmányomban. KENYERES [.: A xégyárak uradalmai, i. ni. 1389-1393. Ezt a tanulmányt 1999-ben írtam, az azóta feltárt egyéb források ismerelében kénytelen voltam az olt közöltekhez képest egyes tételeket módosítani. Az osztrák tartományokban már a 16. század közepétől maradlak fenn különböző típusú becslésminták, amelyek ugyanezt a gyakorlatot követik. Ilyenek becslésminták készültek pl. az uradalmak bevételeinek megállapítására (az első ilyen 1542-ből származik). BASTL, BEATRIX: llerrschaftsschützungen. Matériáién :ur Einkommens- und Besitzstruktur niederösterreichischer Grundherrschaften 1550 bis 1750. Wien, 1992. 15.
