Levéltári Közlemények, 74. (2003)
Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A királyi Magyarország bevételei és kiadásai a 16. században / 59–103. o.
73 Kenyeres István: A királyi Magyarország bevételei és kiadásai lépés illeszkedett az I. Ferdinánd által az 1530-as évek végétől lefolytatott pénzügyigazgatási átszervezések sorába: 1537-ben az Udvari Kamara, 1539-ben az Alsó-Ausztriai Kamara, míg 1548-ban — a magyarral egyidőben — a Cseh Kamara is új utasítást kapott. Ez az új utasítás szabta meg a Magyar Kamara működését, szervezetét, hatáskörét és illetékességét a 16-17. század folyamán. Ettől kezdve állandósult a Magyar Kamara elnevezés is. A kamara élén az elnök állt, ezt a pozíciót a 16. század során — egy kivételtől eltekintve — főpapok töltöttek be, akik közül többen egyúttal helytartók is voltak. 56 Az elnök mellett négy-öt tanácsos, egy-két titkár működött. Kialakult a kamara pénztári és számvevői hivatala is. A Magyar Kamara az 1540-es évek végétől, az 1550-es évek elejétől kezdett hatékonyabban működni, köszönhetően a reformoknak. Ekkor azonban illetékességét már meg kellett osztania más pénzügyígazgatási szervekkel is. I. Ferdinánd 1538-ban a szlavóniai, majd 1549-ben a magyaróvári és a pozsonyi főharmincadokat, valamint a Mária királynétői visszakapott körmöcbányai kamarát, illetve a magyaróvári, zólyomi és komáromi uradalmakat az Alsó-Ausztriai Kamara alá rendelte. 57 Ezekből a jövedelmi forrásokból, amelyeknek a bevételeit a továbbiakban az Alsó-Ausztriai Kamara kezelte, származtak a 16. század második felében az uralkodó legjelentősebb magyarországi bevételei. Az említett harmincadok jelentős bevételei elsősorban a virágkorát élő magyar marhakivitelböl táplálkoztak, amelynek hagyományosan két legnagyobb felvevőpiaca Bécs és a Német-Római Birodalom, illetve Velence és Észak-Itália volt. 58 Ezekre a piacokra azonban a nyugat-dunántúli és szlavóniai harmincadokon vezetett az út, így a Habsburguralkodó pont a legnagyobb készpénzbevételt jelentő hivatalokat rendelte az AlsóAusztriai Kamara igazgatása alá. A magyar rendek igencsak sérelmezték az uralkodó eljárását, hiszen amíg a két másik magyarországi kamarára volt befolyásuk, addig az Alsó-Ausztriai Kamara jövedelem-kezelésére semmilyen rálátásuk nem volt. Tegyük aus den Mitteilungen des Insiitats für österreichische Geschichts/orschung. IX. Ergbd. 1. Heti. 57-59. Mayer jegyzetben jelölte az 1548., 1561. és 1672. évi utasítások egyezését, illetve eltéréseit. Kamarai elnökök 1548-tól a 16. század végéig: Thurzó Ferenc nyitrai püspök 1556-ig, (ekkortól az Udvari Kamara elnöke), DesewlTy János (1557-1561), Ujlaky János váci püspök (1561-1568), Radéczy István váradi, majd egri püspök, helytartó (1568-1586), Fejérkövy István nyitrai püspök, majd esztergomi érsek, helytartó (1587-1596), Sziihay István váci, majd egri püspök, kalocsai érsek (1596-1608). EMBER GY.: AZ újkori magyar közigazgatás, i. m. 131. Uo. 213-214., 298-300. EMBER GYÖZŐ: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén. Bp., 1988.; ZlMÁNYl VERA-PRICKLER, HARALD: Konjunktúra és depresszió a XVI-XVII. századi Magyarországon az ártörténet és a harmincadbevételek tanúságai alapján. Kitekintés a XVIII. századra. Agrártörténeti Szemle, 16. (1974) 1-2. sz. 79-201.; PiCKL, OTHMAR: Die Auswirkungen der Türkenkriege auf den Handel zwischen Ungarn und llalien im 16. Jahrhundert. Die wirtschaftlichen Auswirkungen der Türkenkriege. Szerk.: UŐ. Graz, 1971. 71-130.; UŐ: Die Viehhandel von Ungarn nach Oberitalien von 14. bis zum 17. Jahrhundert. Internationaler Ochsenhandel (1350-1750). Szerk.: WESTERMANN, EKKEHARD. Stuttgart, 1979. 39-81.; PRICKLER, HARALD: Das Volumen des westlichen ungarischen Aussenhandels vom 16. Jahrhundert bis 1700. Die wirtschaftlichen Auswirkungen der Türkenkriege, i. m. 131-144.; N. KISS ISTVAN: Die Bedeutung der ungarischen Viehzucht für Ungarn und Mitteleuropa vom 16. bis 18. Jahrhundert. Internationaler Ochsenhandel, i. m. 83-123.; GECSÉNYI LAJOS: Handelsbeziehungen zwischen Ungarn und den süddeutschen Stádtcn am Anfang der Frühen Neuzeit. Bayern-Ungarn tausend Jahre. Katalog zur Bayerischen Landesausstellung 2001, Oberhausmuseum, Passau, 8. Mai bis 28. Október 2001. Szerk.: WURSTER, HERBERT W.-TREML, MANFRED-LOIBL, RICHÁRD. Augsburg, 2001. (VeröfTentliehungen zur bayerischen Geschichte und Kultur, Bd. 43J 121-136.
