Levéltári Közlemények, 74. (2003)

Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Tuza Csilla: Egy miniszteri biztos jelentése Zemplén megyéről 1850-ben / 269–299. o.

270 Forrásközlések továbbították. 1851 -tol kezdődően a hangulatjelentésekkel, a királyi biztosok kiküldésével a helytartóság elnöki irodája foglalkozott.

4 II. A hangulatjelentéseket 1849 őszétől 1852 végéig a kiküldött királyi biztosok továbbították az illetékes szervekhez. A területek bejárását a kerületen belül megyénként, azon belül járásonként végezte 1-3 kiküldött. Ilyen jelentéseket eleinte havonta kértek be. Előfordult, hogy nagyobb városok (pl. Pozsony, Pest-Buda) esetében csak magába a városba küldtek királyi biztost. A helytartósági utasítás konkrét kérdésköröket határozott meg, és a királyi biztosoknak e szerint kellett vizsgálataikat elvégezniük. Habár a biztosok beszámolóit Stimmimgsberichte néven illették a hatóságok, az általános hangulaton kívül felmérésük célja volt még a megye közigazgatásának, egészségügyi viszonyainak, az adott területen folyó középítkezéseknek (utak, folyók), az oktatásügynek a leírása és feltérképezése is. E hangulatjelentések célja kettős volt: felmérni a közhangulatot az új berendezkedéssel szemben, eloltani a hamu alatt még mindig izzó parazsat, illetve megvizsgálni a megye közviszonyait a későbbi reformok, tennivalók szempontjából. 1851-ig ezeket a jelentéseket általában bőséges leírásként továbbították a helytartósághoz, 1851-től kezdődően azonban már különböző formában maradtak ránk:

5 a) Táblázatos kimutatások, amelyek néha akár több megyét is felölelnek, és nyilván a biztosok által beadott szöveges beszámolónak kivonatolt, szabatos pontokba szedett, rövid és pontos tájékoztatást nyújtó összesítései. (Ilyenek maradtak meg pl. Tolna és Somogy megye, vagy Sopron, Vas és Zala megye területéről.) b) A táblázatos kimutatás kérdéseit követő pontokba szedett rövid leírások, amelyek azonban mégis bővebb tájékoztatást adnak a bejárt terület viszonyairól. (Pl. Pest és Solt vonatkozásában, de Zemplén megyéből is találunk ilyet.) c) Sok helyütt magát a jelentést nem is küldték be a felsőbb szervhez, ha nem volt mit jelenteni az előző időszakhoz képest, a megbízott hivatalnok csak pár mondattal jelentette, hogy a bejárást elvégezték.

6 4 A katonai kerületi beosztást és a miniszteri biztosságokat a közigazgatás átszervezése miatt 1853-ban megszüntették. 5 A miniszteri biztosságokhoz, majd onnan tovább a helytartósághoz felküldött hangulatjelentéseket ma az Abszolutizmuskori levéltár iratanyagában őrzi a Magyar Országos Levéltár. Az 1849-1850-ben készülteket a Geringer-fele helytartósági iratok általános irataiban (D 55), majd a miniszteri biztosságok megszűntével az 1851-1853 között készülteket a helytartóság elnöki iratai között (D 51), külön cumulusként. 6 A közigazgatás megszervezésével, és az idő előre haladtával, egyre szaporodtak a csupán csak pár mondatos jelentések: „Laut eingelaufener Berichte der mir unterstehenden politischen Behörden, ist die Volksstimmung in diesem Districte ím Monat Janner I. .1. sovvohl in politischer Hinsicht, als auch in anderer Beziehung durchgehends beruhigend." MOL D 51. Stimmungsberichte 1852:346. Az 1852. évben a helytartósághoz beküldött jelentéseknek több mint fele táblázatos összesítés vagy ilyen egymondatos beszámolóból áll. 1852 végén már nem sok értelme voit ezeknek az egyre egyhangúbbá váló hangulatjelentéseknek, és 1853-tól, a közigazgatás és a hatóságok átszervezésével az ilyen jellegű és gyakoriságú hangulatjelentések megszűntek.