Levéltári Közlemények, 74. (2003)

Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Fazekas Csaba: A Konzervatív Párt 1847. március 15-i értekezlete / 257–268. o.

259 Fazekas Csaba: A Konzervatív Párt 1847. március 15-i értekezlete Összességében arról aligha beszélhetünk, hogy megváltozott volna a Konzervatív Párt felfogása és tevékenysége, sőt épp ellenkezőleg: a megkezdett úton való tudatos haladást igyekeztek erősíteni. Tény ugyanakkor, hogy kisebb bizonytalanság a párt önmeghatározásával kapcsolatban érződik a gróf Dessewffy Emil

9 által március 20-án formába öntött körlevél soraiban. (Bár ez utóbbit ellensúlyozta a pártszervezésben felmutatott sikerességük, hiszen jelentős számú szimpatizánst tudtak megnyerni, s a résztvevők száma is duplájára nőtt az előző konferencián megjelent mintegy 125 főhöz képest.

10 Igaz, az ellenzék ugyanekkor tartott pártalakító rendezvényén mintegy 1200-an vettek részt.) A konzervatívok 1846 novemberében megfogalmazták azokat a konkrét pontokat, amelyeket programjuk középpontjába állítottak (katonai élelmezés ügye, büntető törvénykönyv és börtönjavítás, szabad királyi városok jogállásának rendezése, hitelviszonyokjavítása, „úrbéri viszonyok békés kiegyenlítésének könnyítése" stb.), 3 847 tavaszán ezek részletezésébe, kiegészítésébe nem is akartak belefogni. (Júniusban aztán éppen ez utóbbival foglalkoztak.) Ennek két oka is lehet, egyrészt fontosabbnak vélték a pártszervezéssel kapcsolatos „balmagyarázatok'" eloszlatásának hangsúlyozását, az öndefiníció elmélyítését és népszerűsítését, másrészt Apponyi György" jelentős, 1847. január 8-i memorandumából úgy tűnt, hogy a kezdeményezést elsősorban maga a kormányzat kívánja a kezébe venni, s kissé bizonytalanná vált a konzervatív politika társadalmasításával kapcsolatos korábbi kezdeményezés. Maga a pártszervezés létjogosultsága természetesen távolról sem kérdöjelezödött meg, kormánytámogató álláspontja azonban — úgy vélték — további tisztázást igényelt. Két okból is: Apponyiék, hogy „tisztába hozattassanak az eszmék", egyszerre kívánták eloszlatni az udvari körökben a párttá alakulás miatti esetleges bizalmatlanságot, valamint megnyerni a vármegyei nemesség támogatását. Az előbbi cél érdekében ismét leszögezték például, hogy a továbbiakban sem kívánják pártjuk szervezeti kereteit erősíteni, főként azért, hogy ezzel az udvar politikájára próbáljanak nyomást gyakorolni. (Bár ez utóbbihoz érdemes hozzátenni, hogy nyilván nem véletlenül hangsúlyozták ekkor is a kormányzattal való szoros együttműködési szándékukat, különös tekintettel az uralkodói előterjesztésre az esedékes országgyűlésen.) Legalább ennyire igyekeztek hízelegni a vármegyék irányában is, hangsúlyozva, mennyire tiszteletben kívánják tartani a törvényhatóságok autonómiáját, például a követválasztásokra vagy követutasításokra vonatkozóan. A körlevélnek talán ez volt a leginkább „átlátszó" kitétele, hiszen a Konzervatív Párt nem nagyon rejtette véka alá, hogy legfontosabb stratégiai célnak az alsó táblán a többség megszerzését tekinti, köztudottnak számított továbbá, hogy ezért nem nagyon válogatnak az eszközökben, és a szavazatvásárlás megszokott technikái mellett a közigazgatási funkciók folytán meglévő államhatalmi eszközöket is fokozottan alkalmazni kívánják.'~ A körlevél sorait érdemes Kossuth Lajos egykorú, Gróf Dessewffy Emil (1812-1866): bátyjával, a „fontolva haladók" irányzatát lényegeben megalapító Dessewffy Auréllal (1808-1842) együtt a konzervatívok egyik vezéralakja. 1849-ben a császáriak aktív támogatója. 111 Vö. Kossuth Lajos ezzel kapcsolatos kritikájával: DEREGNYEI.: i. m. 25. " Gróf Apponyi György (1808-1899) a konzervativizmus vezető személyisége, közvetlenül az 1843-44 évi országgyűlés után alkancellárrá nevezték ki, a végrehajtó hatalom tényleges irányitója 1848-ig. bár lokancellári kinevezést csak 1847 őszén kapott. A kancellária, a helytartótanács illetve más udvari szervek meghatározó szerepet játszottak a vármegyei köveiválasztások befolyásolásában. L. erről számos dokumentumot: KLÖM XI.; A nagybirtokos arisztokrácia, i. m. passim; számos levéltári forrást: MOL. C 44 (= Helytarlótanácsi Levéltár Departamenlum