Levéltári Közlemények, 74. (2003)
Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Csetri Elek: Iratok a jakobinusság erdélyi történetéhez / 221–255. o.
231 Csetri Elek: íratok a jakobinusság erdélyi történetéhe: 12-szer. Hát azt ki mondotta? Hogy Bétsben a Császár meg a Nemetektől is fél s azért ment Budára. Bétsben széltiben éneklik a Frantzia Szabadság Énekét Frantzia Versekben s a Szabadságnak jeléül a Frantzia Bokrétákot Kalapjokban hordozzák és viselik? 13-szor. Hát azt ki mondotta? Hogy a tüz, a melly a Magyar Országi Palatínust meg ölte 19 , úgy készíttetett volt, hogy az által a Császár és Császárné is elveszszenek? 14-szer. Hát azt ki mondotta és minemű beszédek között Nagy-Enyeden és ki Házánál? Mindenek már haszontalanok, mert a küssebb Tüzet el lehetett oltani, de a Nagyobb Tüz szüntelen nevekedik és nagyobban gyúl. 15-ször. Abrudbányán ki és miért mondotta az Szántó György nevezetű Emberről? meg kötözteti és Magyar Országra küldi, az hol a több Rebellisek meg büntettek? 16-szor. Hát azt ki mondotta? Hogy a Nép és egész Község a Frantzia tüz fel lombantatására már egészen el van készülve, tsak a sok féle Religió akadállyoztattya a dolgot. 17-szer. Hát azt ki mondotta, midőn tölle kérdeztetett volna, hogy mi újság? Az, hogy Királly Uramnak baszom az őkegyelme Lelkit, nem adnak már se Katonát, se Pénzbéli Segítséget, ne pusztítson többet, mert már eleget pusztított. 18-szor. Hát más efféle, mind a Királlyi Méltóságnak, mind a Haza Csendességének felford ittasára czélozó szokot kiktől, hol és mikor hallott a Tanú? 19-szer. Hát ezen kérdésekre kiket tud a Tanú Valiokot? Minden Környül állásokkal igaz Hüte szerént vallya meg a tanú. Sequuntur nomina testium eorumque fassiones ubi. 1-mus testis. generosus dominus Beniaminus Pál, annorum 32, v[ice]notarius i[nclyti] comitatus Albae Inferioris legitimé citatus, iuratus et examinatus fatetur. Ad 1-um. Emlékezem réá, hogy 1791-ben Decemberben, amidőn Balásfalván tartatott Derék Szék alkalmatosságával volt Scolarum Normalium Directort Sinkai Györgyöt Perelvén a Fiscus holmi illetlen szovaiért, azon Causa elis dőlt és ö amint jut eszembe Nyelv Váltságra itiltetett. Ezen Per folytában, tudom tökéletesen, fordultának elé ollyan szók, hogy ő fellyebb viszi a Genealógyiáját, mint az Austriai Ház, mondván: Mert én Romai Nemes Ember vagyok, Ő pedig tsak egy Német. Denique erről az ellene indított egész Processus, ha meg nézetik, elég bizonyságot tészen. Ad reliqua utri puncta nihil, hanem arra emlékezem, hogy a Tavaszon volt Generális Szék alkalmatosságával el kéretett volt Titfulatus] V[ice]lspány Gyújtó Sándor Ur Hunyad Vármegyébe vagy Szebenbe, de bizonyoson hogy melyik helyre, nem emlékezem, de tudom, hogy mind a két helyen volt, [a kurzívval szedett rész utólagos beszúrás — Cs. E.] hogy a Sógorával Korolai Jánossal együt valami Processusa volna és elis ment. Ezen fassiomat a meg írt jegyzéssel magaménak esmérem: Paal Beniamin m[anu] p[ropri]a. 2-dus testis. generosus Stephanus Pálfí, annorum 36, ifnclyti] comitatus Albae Inferioris archivarius et postae magister Nagy Enyediensis iuratus fatetur: Ad omnia utri puncta nihil, hanem azt tudom, hogy azon Üdőben, a midőn Szebenbe volt a Gubernátor ur eő Excel lentiája, Másokkal együtt elkérezett vala Titulus. V[ice]Ispány Gyújtó Sándor Ur a Generális Székről, Szebenbe, valami nagy baja vagyon s azt akarja eligazittani s el is ment. Tudom nemkülönben aztis, hogy alattomban Ettzakákon Gyülekezeteket szoktanak tartani Groff Lázár János, Báró Zééberg Márton, V[ice]Ispány Gyújtó Sándor, Málnási Joseff, Mohai Lőrintz, Csató Mihály és Sámuel, Fosztó Ferencz, Másokkal együtt, kiket mostan nem tudok megnevezni s ottan mit dolgoznak, ők tudják, hanem azt Én is tudom, hogy a midőn 1794-ben egy Marchalis Congregatióban Subsidiumot kértek vala, akkor egyben gyültenek volt a fen nevezettek megint és az Vármegye Gyűlésin azt Proponálták, hogy Senki ne adgyon Semmit is Segítséget, mert az ULadislaus Decretuma azt tartya, hogy Ország Gyűlése nélkül Semmit ne adgyanak s azzal fenyegették, hogy ha valaki ád, Fiscalís Actio alá esik s ezzel sokakot meg is jesztettek s nem mertek igérni. Sokan s nevezetesen 19 Ismeretes, hogy Sándor Lipót, aki 1790-től Magyarország nádora volt, kémiai kísérlet közben tüzhalált szenvedett szenvedett.
