Levéltári Közlemények, 74. (2003)

Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Molnár Antal: Ismeretlen inkvizíciós forrás a hódolt Budáról (Don Vincenzo di Augustino raguzai káplán jelentése a Szent Hivatalnak 1599-ből) / 191–220. o.

206 Forrásközlések csak 1869-ben veszítette el. A bullában elősorolt bűnök közül több vonatkozott az eretnekekkel, szakadárokkal és muszlimokkal való kapcsolattartás tilalmára. Kizárólag a pápa oldozhatott fel az eretnekségnek, az eretnekek támogatásának és védelmének, az eretnek vallási tárgyú müvek olvasásának, birtoklásának és nyomtatásának, a pápai dokumentumok hamisításának, a törökök és eretnekek számára fegyverek vagy egyéb, a háborúhoz szükséges eszközök eladásának bűne alól. Úgyszintén ilyen természetű kiközösítésbe estek a pápai rendelkezések megakadályozásának vagy az egyházi joghatóság érvényesítésének érdekében világi bírósághoz forduló, az egyháziakat világi bíróság elé citáló és az egyház szabadságával ellentétes törvényeket hozó, a püspökök és más egyházi bírók joghatóságát akadályozó, az egyházi jövedelmeket bitorló, és az egyháziakra a Szentszék engedélye nélkül adókat kivető személyek.

42 Az oszmán uralom alatt élő katolikusok helyzetükből fakadóan sokkal gyakrabban kerültek az egyház által tiltott kapcsolatba muszlimokkal, sőt a katolikus intézményrendszer hiánya miatt a keleti keresztényekkel és a protestánsokkal is, mint a katolikus országokban élő hitsorsosaik. A különböző vallások hívei közötti érintkezéseknek a budai káplán jelentése valóságos kis enciklopédiáját nyújtja. A beszámolóból pontosan annak a balkáni jellegű hódoltságnak a jellegzetes élethelyzetei rajzolódnak ki, amelyről egyéb forrásaink oly keveset szólnak. Legelőkelőbb hívei és tulajdonképpeni „munkáltatói", a raguzai kereskedők üzleti tevékenységük során aligha kerülhették el a szorosabb összeköttetést a más vallású kalmárokkal és vásárlókkal. Nagyrészt a raguzai kereskedelmi hálózat tartotta fenn a Balkán-félsziget és a nyugati világ közötti áruforgalmat, természetes volt tehát, hogy ortodoxokkal, zsidókkal és muszlimokkal üzleteltek, sőt közös társaságokat is alapítottak, az árucsere tárgyai között pedig a hadi cselekményekben felhasználható (tehát az egyház által szigorúan tiltott) termékek: főleg lovak és fegyverek is szerepeltek.

43 Lelkiismereti szempontból különösen sok problémát jelentett az Oszmán Birodalomban való utazás, hiszen a balkáni hegyvidéken nemcsak a böjti és egyéb egyházi előírások megtartására nem volt lehetőségük, hanem sokszor a biztonságos célba érés érdekében török társasághoz csatlakoztak, olykor török álruhában. A veszélyek elkerülése érdekében maguk a papok is civil, kereskedő-öltözékben utaztak.

44 A keresztény-muszlim kapcsolatok másik fontos területe az oszmánoknál vállalt szolgálat volt. Több raguzai működött orvosként Isztambulban és a különböző tartományi székhelyeken az oszmán vezetők mellett.

45 A katolikus fémművesek mesterségük jellegéből adódóan elsősorban fegyvereket és más, a háborúban használható tárgyakat készítettek török vásárlóiknak. A magyarországi missziókban másutt is komoly problémát jelentettek az oszmán szolgálatban álló katolikus martalócok, akiket papjaik nem 42 CLAEYS BOÚÚAERT, F.: Bulle In Coena Domini. Dictionnaire de droit canonique. II. Dir. NAZ, RÓBERT. Paris, 1937. 1132-1136. 43 A raguzaiak és a törökök közötti üzleti kapcsolatokra: MOLNÁR A.: Katolikus missziók, i. m. 62-63. A keresztény-oszmán fegyverkereskedelemre: SZAKÁLY FERENC: Mezőváros és reformáció. Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez. Bp., 1995. (Humanizmus és Reformáció, 23.) 119-126. 44 A kereskedők és misszionáriusok balkáni utazási szokásaira: MOLNÁR ANTAL: Rómából Belgrádba. (Három jezsuita útibeszámoló a 17. századból). Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk.: FODOR PÁLPÁLFFY GÉZA-TÓTH ISTVÁN GYÖRGY. Bp., 2002. (Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanulmányok, 2.) 263-277. 45 Vö. pl.: MOLNÁRA.: Katolikus misziók, i. m. 189., 275., 278.